Jó néhány pályázattal kapcsolatban az összeférhetetlenség is felmerül – folytatta –, a norvég kormány által minden magyar civil szervezet számára biztosítható pénzt egy jól körülhatárolható kör számára osztottak ki. „Ők az Ökotárshoz kötődnek, ők minősítették a pályázatokat, ők értékelték, ők bírálták el azokat, és ők nyerték meg" – fogalmazott. Emlékeztetett: a Kehi az eljárás során más visszaéléseket is megállapított, ezekkel kapcsolatban megtette a büntető feljelentést.
A miniszter elmondta azt is, hogy a Kehi jelentését – a személyiségi jogokat és a törvényeket figyelembe véve – nyilvánosságra hozza, és elküldi Norvégia magyarországi nagykövetének is.
A jelentést Norvégia magyarországi nagykövetének is megküldik
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében 63 projektet vizsgált, összesen 61 esetben állapított meg szabálytalanságot. Az Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felmerül a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja - a hivatal ezekben az ügyekben feljelentést tesz. Gaál Szabolcs Barna KEHI-elnök szerdán tájékoztatta hivatalosan a kormányt a jelentésről.
A hivatalos közleményhez egy KEHI-forrás ma délután azt is hozzátette: a jelentés angol nyelvű fordítását megküldik Tove Skarsteinnek, Norvégia magyarországi nagykövetének, és az illetékes minisztérium utána kéri a a norvég diplomácia budapesti vezetőjét, hogy tárgyaljanak a jelentésről, folytassanak arról eszmecserét. Mint arról korábban már beszámoltunk, a nagykövet álláspontja mindvégig az volt: kezdetben technikai kérdésekről volt vita a felek között, amit könnyen meg lehetett volna oldani, de a magyar fél ehelyett egyoldalúan vizsgálatot indított, amivel nem tudtak egyetérteni, hiszen nem magyar, hanem norvég közpénzről van szó. Kérték, hogy megoldásként legyen egy közösen elvégzett auditálási vizsgálat, de ebben viszont a magyar kormány nem akart részt venni.
KEHI-forrásunk a hivatalos közleményen és a Magyar Nemzetben megjelent jelentésrészleteken túlmenően arról tájékoztatta a Népszabadságot, hogy összesen 500 milliós nagyságrendet vizsgáltak, ebből 200 millió forintra vonatkozóan találtak szabálytalanságokat, de a KEHI-feljelentés 10 milliós nagyságrendet érinthet. És valamennyi pályázatot érvénytelennek nyilvánítanak.
A Népszabadság által megismert információk alapján úgy tűnik, az eljárásának nem sikerült eloszlatnia a gyanút, hogy kormányzati elvárás volt a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) és a támogatásokat kezelő Ökotárs-konzorcium elleni fellépés: bár a KEHI-vizsgálat bejelentésekor kiderült, hogy a megbízás a Norvég Alap összes programjának átvilágítására szólt (a 13 program egyike az NCTA), az ellenőrök eddig kizárólag a civil pénzekkel foglalkoztak, nyilván nem függetlenül a kormány utasításától.
A norvég fél nem tudott a „visszaélésekről” – állítja a kormány
A KEHI a vizsgálata során megállapította, hogy számos esetben indokolás nélkül, utólag módosították az értékelők által adott pontszámokat, úgy, hogy az befolyásolhatta a pályázók esélyeit a támogatások elnyerésére. "A pályázati sorrend manipulálásának" következtében pedig a támogatásoktól olyan pályázók is eleshettek, akik egyébként színvonalas pályázatot nyújtottak be – ismertették a vizsgálatot, mely azt is megállapította: a Norvég Alapot koordináló brüsszeli iroda jelezte az Ökotárs felé, hogy indokolatlanul magas azon pályázók elutasítása, amelyek magas pontszámot kapnak.
A Kehi a fentiek mellett olyan szabálytalanságokat tárt fel, mint nem támogatható költségek elszámolása, saját használatra szolgáló tárgyak beszerzése, szerződések visszadátumozása, szabálytalan költségátcsoportosítás és a megvalósítási határidő szabálytalan túllépése – sorolták. Hozzátették, előfordult az is, hogy a kedvezményezettek ugyanazon költséget több támogatási szerződés terhére is elszámolták, illetve olyan cégtől származó számlákat számoltak el, amely az adott időpontban már nem létezett.
KEHI-forrásunk az általa észlelt szabálytalanságok említésekor visszatérően hivatkozik az Ernst&Young korábbi auditálására, ám a nemzetközi könyvvizsgáló vizsgálati jelentésében a feltárt kisebb hiányosságok mellett az szerepelt, hogy az Ökotárs-konzorcium pályáztatási gyakorlata összességében megfelelő, nem szorul jelentős átalakításra. Ezt erősítették meg lapunknak több alkalommal a norvég állam képviselői is: szerintük az NCTA hatékonyan szolgálja a magyar civil társadalom fejlesztésének célját, a szabálytalanságok pedig az összes támogatott ország összehasonlításában sem kirívónak – de különösebben súlyosnak sem minősülnek.
A Kehi részéről állítják, hogy a norvég fél sem lehetett tudatában a „visszaéléseknek", ennek azonban ellentmond, hogy a hivatal kizárólag olyan jegyzőkönyvekből és egyéb dokumentumokból dolgozott, amelyek az FMO-nál, a Norvég Alapok brüsszeli finanszírozási irodájánál is rendelkezésre álltak.
A Magyar Nemzetben már közölt jegyzőkönyvrészleteken túlmenően – árulta el egy KEHI-s forrás – volt olyan beszélgetés is, melynek során az érintettek arról beszélgettek, hogy nem LMP-s alapítvány az Ökotárs, viszont van LMP-s szál, de ezt illetően nem tudtunk meg újat: a jelentésben idézett szövegekből az derül ki, hogy az LMP és az Ökotárs között nincs szervezeti kapcsolat.
Nem igazolódott be az sem, hogy a támogatásokból pártrendezvényeket finanszíroztak volna (a krétakörös Gulyás Márton korábban elismerte, hogy egy Lázár János-ellenes tüntetést is részben és közvetve norvég pénzből finanszíroztak.) Egy pályázat esetében a jegyzőkönyv szerint Móra Veronika részéről elhangzott, hogy a pályázó Soltész Miklós KDNP-s politikussal jó kapcsolatot ápol, és KEHI-s forrásunk ezt a politikai szálhoz kötötte – mivel a pályázat elbírálása végül negatív volt –, de azt nem állította, hogy ez direkt politikai kapcsolatot feltételezett volna pró vagy kontra.
A jogosulatlan pénzügyi tevékenység vádját korábban független szakértők cáfolták (az utófinanszírozást megelőlegező kölcsön egy PSZÁF-állásfoglalás szerint sem minősül hitelezésnek). A KEHI részéről viszont a vádat megfogalmazták: az Ökotárs folyamatos jelleggel, összesen mintegy százmillió forint összegben nyújtott kölcsönöket, amelyekből a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatásban részesült kedvezményezettek is részesültek. E kölcsönök után az Ökotárs kamatot is felszámított – tették hozzá. Tájékoztatásuk szerint a kölcsönök ügyében a KEHI által megtett feljelentés alapján jelenleg is tart a nyomozás jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt.
Nem bizonyítható „zsoldosok”
A külföldiekkel való kapcsolattartásra a KEHI részéről a Népszabadság munkatársait tájékoztató források azt emelték ki, hogy Móra Veronika azt írta, hosszasan csevegett „az amcsi követségi kontaktjával”. Egy másik "idézet" szerint "hasznos lenne több országos összefogás", illetve a nagykövet asszony eléggé be van rágva a Krétakör miatt" – mindez annak bizonyítéka, hogy Móra Veronika rendszeresen egyeztetett a norvég nagykövetséggel. Azt KEHI-forrásunk sem utasította vissza, hogy az egyeztetések akár természetesek is lehettek, és mindez még nem bizonyítja azokat az Orbán Viktor miniszterelnök által Tusnádfürdőn és a parlamentben is használt megfogalmazásokat, miszerint egyes civil szervezetek külföldi zsoldosok, kitartottak, politikai aktivisták.
A támogatások felhasználásával összefüggő szabálytalanságok öt esetben megalapozzák a költségvetési csalás, nyolc esetben pedig a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját, egyes esetekben a dokumentumok visszadátumozása miatt a magánokirat-hamisítás gyanúja is felmerül – közölték a KEHI részéről, ezekben az ügyekben a hivatal feljelentést tesz.
A Kehi megállapítása szerint a vizsgált 55 kedvezményezett közül 21 szervezet esetében egyértelmű kapcsolat volt kimutatható a kedvezményezett és valamelyik lebonyolító szervezet vezetői, munkatársai vagy a pályázatok bírálatában részt vevő külső emberek között - azaz a KEHI szerint az összeférhetetlenség kimutatható volt, ezért is érvénytelenek az így elbírált pályázatok.
„A Ökotárs és a pályázatkezelésben közreműködő konzorciumi partnerei igyekeztek akadályozni a vizsgálatot. Megtagadták ugyanis azon dokumentumok (a pályázatok elbírálásával kapcsolatos jegyzőkönyvek, a bírálók listája, az értékelők által adott pontszámok, a vesztesek listája) átadását, amelyek alkalmasak lettek volna az elbírálás folyamatának nyomon követésére" - tudatta a KEHI. Emellett valószínűsíthető, hogy a vizsgálat és a folyamatban lévő nyomozás akadályozása érdekében adatokat töröltek, illetve az elektronikus levelezés egy részét megsemmisítették. Az is előfordult, hogy a szabályszerűség látszatának biztosítása érdekében egyes dokumentumokat a Kehi ellenőrzéséről tudomást szerezve utólag gyártottak le.
A KEHI javasolja, hogy a Norvég Civil Alap pályázatait kezelők-elbírálók, minősüljenek közfeladatot ellátó személyeknek, hogy ugyanazok a Btk.-szabályok vonatkozzanak rájuk mint a hivatalosszemlyekre - így adott esetben velük kapcsolatban már nemcsak szabálytalanságok állapíthatóak meg, hanem hivatali visszaélés is.
