galéria megtekintése

Kár feljelenteni az erőszakos rendőrt, mert úgysem lesz ügy belőle?

6 komment


Lencsés Károly

Az ügyészség futni hagyta azokat a rendőröket, akik 2013-ban több embert bántalmaztak. A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a sértettek képviseletében pótmagánvádat nyújtott be, és az egyenruhásokat első fokon elmarasztalták. A jogvédők állítják, hogy általában is igaz: ha valaki erőszakosan fellépő rendőröket jelent fel, az ügy nemigen jut el a bíróságig.

Három rendőrt ítélt el első fokon hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és testi sértés miatt a bíróság a napokban, mert megrugdostak és ütlegeltek két sértettet. Egyiküket egy év letöltendő szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, két társát pedig felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélt az elsőfokú bíróság. Az ügyben a vádat a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje pótmagánvádas eljárás keretében képviselte.

Az eset 2013 júliusában történt Hatvan határában, ahol a rendőrök – egyébként jogszerűen – intézkedtek a sértettekkel és másik három személlyel szemben. Az egyik rendőr azonban úgy megrúgott valakit, hogy az bordatörést szenvedett, egy másik embert pedig úgy combon rúgott, hogy összeesett. A sértetteket a másik két rendőr is bántalmazta, de ők nem okoztak látható sérülést.

A jogvédő szervezet pénteki sajtótájékoztatóján hívta fel a figyelmet arra, hogy az ügyben hosszadalmas nyomozás végén

 
a Központi Nyomozó Főügyészség anélkül szüntette meg az eljárást, hogy a sértettek és a tanúk által egyértelműen felismert egyenruhásokat legalább meggyanúsították volna,

de még orvos szakértőt sem rendeltek ki a sérülések vizsgálatára. A Legfőbb Ügyészség utasítására a nyomozást újraindították, de megint csak arra jutottak, hogy a rendőrökkel szemben nem lehet vádat emelni, és ezzel az ügy lezárult.

A bántalmazott emberek ezért kénytelenek voltak pótmagánvádas eljárásban érvényesíteni az igazukat, amelynek során a Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte a vádat. Az elsőfokú bíróság pedig az ő – orvos szakértő által is alátámasztott – verziójukat fogadta el a bántalmazásokat illetően.

Az ítélet szóbeli indokolásakor Tóth Szabolcs hadbíró őrnagy, a tanács elnöke kiemelte: a büntetések kiszabásakor fontos szempont volt, hogy minden hivatalos személyt elrettentsen a hasonló bűncselekmények elkövetésétől. A három vádlott közül kettőt egyébként már korábban is elítéltek – akkor hivatali visszaélés miatt.

Az ítélet nem jogerős, mert a vádlottak felmentésért, illetve enyhítésért, a pótmagánvádlók két vádlott esetben súlyosításért fellebbeztek.

A Helsinki Bizottság egyébként már korábban kutatást folytatott annak érdekében, hogy felmérjék: 1985-től kezdődően mi jellemezte a rendőrség és a büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagjai által elkövetett bántalmazások és kényszervallatások miatt indult eljárásokat, illetve milyen jogalkotási és egyéb lépeseket tettek a jogsértések visszaszorítása érdekében.

A vizsgálat eredményeit pénteken ismertették. A feljelentések száma 1990-ben 362-vel volt a legalacsonyabb, ami a következő esztendőben 734-re nőtt, majd egészen a kétezres évekig 760 és 880 között mozgott. A kétezres évek elejétől megfigyelhető csökkenés után 2006-tól ismét több feljelentés érkezett, és napjainkban kilencszáz-ezer körüli eset van évente. A „keményebb” fellépésre vonatkozó társadalmi, politikai elvárások tehát az elemzés szerint kihatnak a gyakorlatra.

Az adatok alapján ugyanakkor az a következtetés vonható le, hogy a bántalmazás elkövetőjét igen kis eséllyel vonják felelősségre. Kevés ügyben történik vádemelés, és még ezeknek is csak viszonylag kis részében kerül sor a bűnösség megállapítására. Ráadásul a cselekmények jogkövetkezményei elmarasztalás esetén is igen enyhék – állítja a kutatás.

A jogvédők felhívják a figyelmet arra, hogy

a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt tett feljelentéseket gyakran elutasítják, s ha mégis nyomozás indul, azt szinte kivétel nélkül megszüntetik.

Például 2013-ban 961 feljelentést tettek, és ezek közül mindössze 21 jutott el a vádemelésig, elmarasztaló ítélet pedig 12 esetben született.

A hivatalos személy elleni erőszak esetében viszont egészen más a helyzet, mert az ilyen ügyeket a hatóságok sokkal komolyabban veszik. A 2013-ban tett 613 feljelentésből nyomozás nélkül csak tízet utasítottak el, míg 119 eljárást megszüntettek, 419 esetben viszont vádat emeltek. Vagyis: ebben az esztendőben az egyenruhások által elkövetett bántalmazások miatt indult eljárások két százalékában vádolták meg a gyanúsítottakat, miközben a „rendőrverők” 71 százaléka került a vádlottak padjára.

A kutatási jelentés sem vitatja: a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bizonyítása nem egyszerű feladat, mert az általában zárt helyen, érdektelen tanúk jelenléte nélkül történik. Ezért félreviheti az elemzőket, ha ez ezeket az eseteket a hivatalos személy elleni erőszakkal hasonlítják össze, amelyek könnyebben bizonyíthatók.

Ezért kitalálták, hogy összehasonlítási alapként olyan bűncselekményeket vegyenek figyelembe, amelyek esetében szintén nehéz a bizonyítás, és előfordulhat, hogy a vádlott bosszúból tesz feljelentést. Ilyenek lehetnek a hozzátartozó sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények és az ügyvédi visszaélések.

Megint csak az derült ki azonban, hogy az egyenruhások javára lejt a pálya. A 2007 és 2013 közötti időszakban a feljelentéseknek a családon belüli erőszak esetében 67, az ügyvédi visszaélések kapcsán 39 százaléka jutott el a vádemelésig. Tehát a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazásnál tapasztalt négy százalék bármely más, hasonlónak vélt cselekményhez képest is kirívóan alacsony.

A rendőrökkel és börtönőrökkel szemben – már ha egyáltalán oda kerülnek – a bíróságok is meglehetősen elnézőek.

A bántalmazás miatt kiszabott ítéletek fele 2013-ban felfüggesztett szabadságvesztésről vagy pénzbüntetésről szólt. Ugyanakkor a hivatalos személy elleni erőszak elkövetőinek ötödét végrehajtható, felét felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtották. A kutatás szerint megint csak nem egyformán mérnek.

A jogvédők ezért javasolják, hogy az ügyészség és a bírói kar – utóbbi a Kúria elnöke által felállítandó joggyakorlat-elemző csoport keretén belül – tekintse át a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt indult eljárások gyakorlatát. Azt remélik ettől, hogy kiderülhet: vannak-e olyan rendszerszintű problémák, amelyek a statisztikákban más bűncselekményekhez képest kimutatható számottevő különbségeket okozzák.

Felvetik azt is, hogy valamennyi kihallgatáson készüljön hang- vagy képfelvétel, és a zárkákba is telepítsenek kamerákat. Szükségesnek tartják emellett, hogy a fogvatartottakat az egyenruhások jelenléte nélkül vizsgálhassa meg orvos.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.