Jön a közigazgatási csúcsbíróság

Egyes, az igazságszolgáltatás belső működését jól ismerő források tartanak azonban attól, hogy a bírák kiválasztásánál nem feltétlenül csak a szakmai szempontok érvényesülnek majd, hanem fontos lesz a lojalitás is. Ez azért érdekes, mert a közigazgatási bíráskodásnak fontos szerepe van a mindenkori hatalom ellenőrzésében, hiszen egyebek mellett arról kell dönteni, hogy az állami vagy önkormányzati hivatalok határozatai – amelyekben kötelezettséget rónak a polgárokra, illetve szervezetekre, esetleg valamit megtiltanak nekik – jogszerűek-e. Így ezen a területen különösen fontos, hogy a pártatlanság kétségbevonhatatlanul érvényesüljön.

A felső bíróság jelentősége azért is felértékelődhet, mert korlátozni kívánják a rendkívüli jogorvoslat igénybevételének lehetőségét. Tavaly 1600 felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúria polgári kollégiumához, de a tervezet szerint erre csak kivételesen lenne mód: akkor, ha törvény kifejezetten megnyitja ezt az utat. A kérelemmel pedig kizárólag akkor foglalkoznának érdemben, ha egy bírói döntés eltér a korábban közzétett jogegységi határozatoktól.

Ezzel a Kúriát megfoszthatják az ügyek legnagyobb részétől, ami azért jelentene gondot, mert az alaptörvény szerint ennek a fórumnak kell biztosítania a jogalkalmazás egységét. Ha viszont konkrét esetek híján nem ismerik a gyakorlatot, ennek a feladatnak aligha tudnak eleget tenni. Ez pedig forrásaink szerint alkotmányos probléma lehet. Ezért fontos kérdés az: mi lesz a közigazgatási felső bíróság és a Kúria közötti munkamegosztás. Erre az eddig ismertté vált előterjesztések nem adnak egyértelmű választ.

Többen úgy látják, bizonyos ügyekben a jogalkotó eleve megakadályozhatja, hogy a végső szót a legfőbb bírói szerv mondja majd ki. Szakértők szerint ez csak fordítva működhetne: a Kúriára kellene bízni – amire másutt is van példa –, hogy melyik felülvizsgálati kérelemmel kívánnak foglalkozni.Összességében évente körülbelül 15 ezer közigazgatási pert kezdeményeznek országszerte, miközben csak a kormányhivatalok és az önkormányzatok hét-nyolcmillió érdemi határozatot hoznak.