A jogsértésre a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hívta fel a figyelmet: először a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivataltól kérték, hogy lépjen fel a súlyosan diszkriminatív szabályozásokkal szemben, majd miután ez az út nem bizonyult hatékonynak, az ombudsmanhoz fordultak.
– Már tavaly júniusban felhívtuk az alapjogi biztos figyelmét arra a veszélyre, hogy a miskolci szabályozás további alapjogsértő rendeleteket generálhat a környező településeken, s egyes városvezetők olyan helyi rendelet elfogadását tervezik, amellyel kinyilvánítják: nem kérnek a Miskolcról kitelepedőkből.
Egy kisebbségi csoport tagjainak távol tartása, letelepedési szabadságában meggátolása nyilvánvalóan az alaptörvénybe ütközik – fogalmazott jelentésében Jovánovics Eszter, a TASZ romaprogramjának vezetője.
Sátoraljaújhelyen annak ellenére fogadták el a rendeletet, hogy a jegyző figyelmeztette a testületet: törvénysértésre készülnek.
– Úgy kell körülbástyázni magunkat, hogy sem egy, sem harminc, sem nyolcvan kilométerről ne jöjjön ide olyan ember, akire nincsen szüksége ennek a településnek. Akikkel probléma volt, azokat ne exportálják, vagy exportálják máshova, az ő dolguk, de ne Sátoraljaújhelyre! Azok, akik a lakhelyükön lévő önkormányzatnál költözködési támogatásban részesülnek, és netalán erre a vidékre kacsingatnának, a sátoraljaújhelyieknek járó kedvezményekből ne részesülhessenek öt éven keresztül – fogalmazott a rendeletről döntő testületi ülésen Szamosvölgyi Péter polgármester.
A jobbikos Pasztorniczky István jelezte, nem tudja elfogadni, hogy megbélyegeznek bizonyos személyeket csak azért, mert szociális bérlakásban laknak. Erre gúnyos megjegyzéseket kapott fideszes képviselőtársaitól, akik arra intették, jobbikosként meglehetősen liberális érveket hangoztat.
Folyosói pletykák szerint a rendelet mellett érvelő képviselők közül többen is megjegyezték: amíg rajtuk múlik, miskolci romák a városba nem teszik be a lábukat.
Nincs pénzük a kis falvaknak
Baranya 301 településének háromnegyede pár száz lelkes aprófalu, s ezeken a településeken az aktív korúak több mint fele, néha 80–90 százaléka álláskereső. Számukra a közmunka, a – többnyire feketén vállalt – napszám és segély ad megélhetést. A halmozottan hátrányos helyzetű falvak önkormányzatának nincs olyan bevétele, amiből pótolhatnák az eddig segélyekre szánt, ám mostantól kieső állami apanázst.
A félezer lakost számláló Siklósnagyfalun eddig 15 embernek adott az önkormányzat közgyógyellátást és hetven család kapott lakásfenntartási támogatást. Erre idén nem lesz pénze a községnek, mondta Kosztics József polgármester. Kosztics bevallotta, hogy komolyan gondolkodik azon, lemond a posztjáról. Túl sok a feladat, a gond és a feszültség, különösen ahhoz képest, hogy nettó jövedelme 200 ezerről – a megváltozott bérezési szabályok miatt – 92 ezerre csökkent.
A 426 lelkes Cserdi községben eddig 4-5 helybéli kapott a falutól közgyógyellátást, és havonta 10-12-en részesültek átlagosan 30 ezer forintos rendkívüli segélyben. Erre nem lesz pénze az önkormányzatnak 2015-ben, tudtuk meg Bogdán Lászlótól, a falu polgármesterétől, aki azt ígéri: rendkívüli segélyre nem is lesz szükség, mert az önkormányzat idén valamennyi álláskeresőnek tud közmunkát biztosítani állami forrásból. Huszonöt állástalan a környék illegális szeméttelepeit számolja föl, 45 a falu kertészetében dolgozik majd. Hogy milyen munka lesz azután, ha pár hónap elteltével eltűnnek a szemétdombok, arról még korai beszélni.
Bár Cserdiben igyekeznek a mezőgazdaságban dolgozó közmunkások, attól még itt is tízszer akkora ráfordítással működik a kertészet, mint amennyi pénzt hoz a termés. (Ungár Tamás)
Fedorné Fráter Zsófia jegyző figyelmeztette a testületet, hogy törvénysértő a rendelet, amit megszavazni készülnek. Erre a polgármester úgy reagált: a jegyzőnek kötelessége a törvényességi észrevétel megtétele, a képviselőknek azonban más kötelességeik vannak, nekik szociológiai és társadalmi szempontokat is figyelembe kell venniük. Azt mondta, ha később a kormányhivatal kifogásolja is a döntést, még mindig két lehetőség közül választhatnak: vagy visszavonják azt, vagy sem. Utóbbi esetben a kormányhivatal bírósághoz fordulhat, a peres ügy pedig akár öt évet is igénybe vehet. – Mindaddig, amíg nincs bírósági döntés, a rendelet érvényben maradhat – tette hozzá a polgármester.
Szeged 400 millió forintos kerete
Szegeden 2010 óta 900 millió forintról 183 millió forintra csökkent a szociális kiadásokra fordítható központi támogatás. A szegedi önkormányzat ennek ellenére nem vet ki új helyi adókat, viszont 400 millió forintos szociális alapot hoz létre. Ezt Botka László polgármester már többször bejelentette a szegedieknek. Mivel több mint 200 millió forintot saját forrásból ad a város szociális támogatásokra, ennek a fedezetét is meg kellett teremteni. Jelentősen csökkentik az önkormányzati cégek támogatását, és a megmaradó pénz egy részét fordítják erre. 2014-ben 12 ezer szegedi család fordult segélyért az önkormányzathoz. Szegeden széles körű elégedetlenséget kelt, hogy jelentősen megemelték január 1-jétől a tömegközlekedési bérletek árát. Vagyis az önkormányzat közlekedési cége az utasoktól jut többletbevételhez. Különösen a nyugdíjas- és a diákbérletek emelkedtek drasztikusan – több, mint tíz százalékkal. Jelentős többletbevétel származik abból, hogy emelték a parkolási díjakat, és drasztikusan megnövelték a drágább parkolási zónák területét. (Tanács István)
A Demeter Ervin vezette Borsod megyei kormányhivatal a TASZ jelzésére elismerte ugyan, hogy a nyolc önkormányzat eljárása jogsértő, érdemi lépés azonban több mint fél éve nem történt az ügyben, s törvényességi felhívást sem adtak még közre.
