Balázs Péter:
1. Óriási vállalkozás tanúi vagyunk, csak lépésenként fog kiderülni, hogyan működik majd a megállapodás. Mindkét fél sokat vállalt, és figyelni fogja, hogy a másik miként teljesít. Nagyon jót tenne Európának, ha működne ez a konstrukció.
2. Olyan helyzettel állunk szembe, amikor ütköznek a politikai, jogi és morális szempontok. Könnyű dönteni, ha egyértelműek a prioritások, ám nehéz, amikor ezek a szempontok ellentmondanak egymásnak. A körvonalazódó megoldás a legfontosabb morális szempontot helyezi az első helyre, a legnagyobb szükségben lévő embereken kell gyorsan segíteni. Lehet, hogy a menekültjogok vagy európai politikai értékek szempontjából nem egyértelmű a megállapodás, de összességében indokolható és védhető.
3. Mindenféle köntörfalazás, hamisság vagy antihumánus lépés visszaüt. Lehet, hogy nem azonnal és közvetlenül, de előbb vagy utóbb mindenki visszakapja az elkövetett jót és a rosszat.
Jeszenszky Géza:
1. Mindenképpen kívánatos a jelenlegi kaotikus állapot, több tízezer Görögországban rekedt szerencsétlen ember helyzetének megoldása és a további emberáradat megfékezése. Azonban elképzelni is nehéz tíz- vagy akár százezrek személyazonosságának és menedékkérelmének gyors megvizsgálását, majd ide-oda szállításukat Európa és Törökország között.
2. Törökország éveken át ígéretes országnak mutatkozott. Gazdasága virágzott, és biztató modellnek tűnt, mint egy mérsékelt, idővel akár EU-tagságra is alkalmas mohamedán ország. Amelyik ráadásul megegyezésre jut közel 20 milliós kurd kisebbségével is. Mindez kérdésessé vált az utóbbi hónapokban. Morális alapon azonban nem lehet elvetni az EU–török megállapodást, hiszen utólag is indokolt a II. világháborúban két példás demokrácia szövetsége Sztálin gonosz birodalmával, hogy a még nagyobb veszélyt, a náci Németországot legyőzzék.
3. A nemzetközi politika is tele van adott és kapott sebekkel. Ahogy a hála sem tartós, úgy a harag sem – mind az emberi, mind a politikai kapcsolatokban.
Egeresi Zoltán:
1. Kérdéses, hogy Törökország milyen mértékben tudja betartani a megállapodást. A menekültáradat nem fog egyik napról a másikra megszűnni, de pár hét vagy hónap után csökkenhet az Európa felé induló menekültek száma. Az viszont előfordulhat, hogy a menekültek az Égei-tenger helyett egy másik útvonalon, például Észak-Afrika vagy Észak-Európa felől próbálhatnak az EU-ba jutni.
2. A visszatoloncolás folyamatát az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is felügyeli majd, ám a megállapodás ezen részét összhangba kell hozni az 1951. évi menekültügyi egyezménnyel.
3. Visszaüthet, ha az Európai Unió országai a mostani megállapodás után elfogadják a kötelező menekültügyi kvótákat. Ha nem így lesz, akkor jól jönnek ki a helyzetből, mert az országot a menekültek is elkerülik.
