„ilyenek még mutatóban sem történtek”.
Tűzparancska
Karácsony előtt egy nappal „tűzparancsot” adott ki követőinek a magát a tüntetéseket szervező, nyíltan kommunista, antifasiszta és anarchista slepp első és legnagyobb nemzeti áldozataként aposztrofáló Kuruc.info.
Az ítéletben szereplő intézkedést a 2013 nyarán hatályba lépett új büntető törvénykönyv teszi lehetővé: véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni például azt az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatot, amelynek közzététele bűncselekményt valósít meg. A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása pedig büntetendő.
A bíróság döntésének Polyák Gábor szerint vélhetően nem lesz közvetlen hatása, hiszen azt sem tudni, a Kuruc.info hol működik. Így legfeljebb a vélelmezetten amerikai tárhelyszolgáltatót szólíthatják fel a bírósági végzésben foglaltak végrehajtására, ami – tekintettel arra, hogy a Kuruc.info ellen korábban is próbáltak fellépni – nem feltétlenül bizonyul majd eredményesnek.
–Más a helyzet a magyar szolgáltatókkal – tette hozzá Polyák. A hazai szabályozás szerint az ilyen tiltó rendelkezések a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatbázisába kerülnek, és ekkor a hazai internetszolgáltatókat kötelezik a kifogásolt tartalom szűrésére. De szerinte, az illetékesek nem lesznek egyszerű helyzetben, hiszen egy portálnak csupán egyetlen oldalát kell elérhetetlenné tenni. Így nem tehetik meg, hogy az egy URL-címen elérhető összes tartalmat kizárják, mert a bíróság nem azt rendelte el.
Kurucokat segít a TASZ
Ingyenes jogsegélyt ajánlott fel a Kuruc.info szerzőjének, illetve felelős szerkesztőjének a Társaság a Szabadságjogokért. A jogvédők közölték: vitatják a holokauszt tagadását tiltó büntetőjogi tényállást és az internetes tartalmak széles körű blokkolását lehetővé tévő szabály alkotmányosságát is.
Vagyis sokkal részletesebb ellenőrzésre lenne szükség, ám erre a rendszer technikailag nincs felkészülve, de a feladat – Polyák szerint – megoldható. Ugyanakkor úgy látja, hogy ezzel kapcsolatban több kérdés vetődik fel. Az egyik: a Médiatanács maga is vizsgálhatna internetes tartalmakat, hogy fellépjen a jogsértések – például a gyűlöletbeszéd – ellen, de erre eddig nem volt példa. Pedig a médiatörvény előkészítésekor egyik szempontként a Kuruc.info megregulázásának igénye fogalmazódott meg – emlékeztetett a szakértő. Polyák, miközben egyetért azzal, hogy a szélsőséges nézeteket tükröző írásokat a világhálóról törölni kell, az ilyen megoldást aggályosnak tartja. Félő ugyanis – magyarázta –, hogy nagy árat fizethetünk azért, ha az amúgy bárki által elkerülhető tartalmak üldözése érdekében az egész internetes nyilvánosságot korlátozzák. Bizonyos oldalakat senkinek nem kötelező megnyitnia, ezért a hatóság beavatkozása sem feltétlenül indokolt – véli. Polyák azt is aggályosnak tartja, hogy a médiahatóság tiltott oldalakat tartalmazó adatbázisa nem nyilvános, így csak reménykedni lehet abban, hogy az egyes tartalmakhoz való hozzáférés korlátozását mindig tisztességes eljárásban és csak a lehető legszűkebb körben rendelik el.
