A pártot nem választók csoportja jelentős mértékben szűkült, a múltkori 35 helyett most csak 27 százaléknyian tartoznak ebbe a csoportba az Ipsos március 4. és 10. közötti, az ország felnőtt lakossága körében végzett mérése szerint.
A legaktívabb szavazói körben, a biztos pártválasztók között a Fidesz-KDNP listájának 48 százaléka van, a baloldalnak 31. A Jobbik ebben a körben 15 százalékos, az LMP pedig megközelíti a bejutási küszöbértéket – 4 százalékon áll.
Az Ipsos a választási kampány eddigi nyertesének a Jobbikot tartja, két hónap alatt csaknem megduplázták a táborukat: januárban a lakosság 6 százaléka támogatta a pártot, most már 11 százalékon állnak (azaz nagyjából 900 ezer hívük van) – írta az Ipsos, amely szerint az új szavazók főképpen az aktív munkavállalói körből, a harmincas-negyvenes korosztályból, a középrétegekből, vidékről érkeztek a Jobbikhoz. Nagy többségüket - áll az elemzésben - kemény kormánykritika és erőteljes leváltó hangulat jellemzi, így csak kis hányaduknál valószínűsíthető, hogy a Fidesz felé fordulnak a hátralévő hetekben.
A kormánypárt is erősödött az utóbbi hónapokban, az év elején a népesség 28 százaléka támogatta, jelenleg 32 százaléknyi - körülbelül 2,6 millió – választópolgár sorakozik fel mögéjük – állapította meg az Ipsos. Azt írták, a támogatói kör bővülése a 30 év alattiak és 60 év felettiek körében, valamint a falvakban az átlagost jóval meghaladja.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a kampány elmúlt hetei javították az LMP pozícióit is, februárban még az elmúlt években megszokott 2 százalékos táborral rendelkeztek, most 4 százaléknyian – körülbelül háromszázezren – nevezték meg leginkább kedvelt pártjukként. Az Ipsos szerint továbbra is nagyon karakteres az LMP-szavazó: 40 év alatti, legalább érettségivel rendelkezik, szellemi munkát végez és nagyvárosokban él.
Az elemzés alapján a baloldali-liberális pártok összefogása az alkotó pártok szavazóit maradéktalanul egyesítette, így lett februárban 23 százalékos – 1,8 milliós – tábora. Az utóbbi hetek eseményei nem változtattak a kormányváltók támogatottságán. Nőtt viszont a baloldali összefogás híveinek aktivitási szintje és elszántsága, de politikusaiknak e tekintetben még vannak teendőik.
Februárban a baloldal pártolóinak 53 százaléka ígérte, hogy elmegy voksolni, most 58 százalékuk. Egy hónapja kétharmaduk volt teljesen biztos abban, hogy politikai preferenciája (a baloldali összefogás támogatása) kitart a parlamenti választások napjáig, most háromnegyedük.
Jelenleg a Fidesz táborának lendülete a legnagyobb (csaknem kétharmaduk menne szavazni), a Jobbiknak kisebb a részvételi szándéka (59 százalékos), az LMP-tábor pedig különösen visszafogott (45 százalékuk tervezi, hogy ott lesz a választáson, ugyanennyien bizonytalankodnak, tizedük nem is akar megjelenni) – mérte az Ipsos.
A cég összegzése kitér arra, hogy ha csak a jelenleg biztos pártválasztók – tehát azok, akik eltökéltek részvételi szándékukban és van is politikai erő, amelyre voksolnának – mennének el voksolni április 6-án, akkor nagyon alacsony, 42 százalékos részvétel lenne.
Az Ipsos szerint ugyanakkor valószínű, hogy a kampány mozgósítani fogja a pártpreferenciával rendelkező, de a választáson való megjelenésben még bizonytalankodó választópolgárokat. Ha őket maradéktalanul sikerülne április 6-án elvinni, akkor 64-66 százalék körüli lehetne a részvételi arány. Ebben az esetben az ellenzéki pártok 1-1 százalékponttal magasabb eredményt érnének el, mint a mostani biztos pártválasztók körében mért adataik, a Fidesz viszont 2-3 százalékpontot veszítene. Az ellenzéki pártok csak akkor kerülhetnek ennél közelebb a Fideszhez, ha nekik teljes mértékben sikerülne a meglévő szimpatizánsaikat elvinni az urnákhoz, a Fidesznek pedig nem - értékeli az Ipsos.
A részvételüket biztosra ígérő, de pártot maguknak nem találók a lakosság 7 százalékát teszik ki. Az Ipsos szerint ebből a bő félmilliós csoportból körülbelül 200 ezren a kormányváltó baloldal felé orientálódnak; az LMP-nek 100 ezer támogatója lehet innen, a Fidesznek és a Jobbiknak 50-50 ezer.
