A tárgyalás parázs jelenetekkel kezdődött. Sokaknak csak állóhely jutott, a bírónő ezt látva felszólította a hallgatóságot, hogy hagyja el a termet. A bejelentés nagy felzúdulást keltett, többen közölték, hogy ragaszkodnak a nyilvános tárgyaláshoz. A bírónő arra hivatkozott, hogy nincs nagyobb helyiség az épületben, a teremben viszont nem maradhat álló ember. „Aljas, sunyi intézkedés!" – kiabált közbe valaki.
|
Az engedetlenség nehezen értelmezhető ebben az esetben – mondják
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A bírónő mindenféle rendszabályokat helyezett kilátásba, a nyomaték kedvéért két biztonsági ember is feltűnt a színen. Kiderült, hogy az újságírók maradhatnak, de a biztonságiak problémája ezzel nem oldódott meg. Nem tudták eldönteni, ki az „eljárás alá vont személy", ki az újságíró és ki tartozik az elzavarandó hallgatósághoz. Egyre kétségbeesettebben kérdezgették: kit küldjünk ki? Végül székeket hoztak a terembe, így mindenki maradhatott.
A tüntetők egybehangzóan azzal érveltek, hogy bejelentett, a rendőrség által jóváhagyott demonstráción vettek részt. A jegyzőként bemutatkozó nő nem volt hajlandó igazolni magát, az általa felolvasott birtokvédelmi határozatot egyáltalán nem, vagy csak részleteiben hallották. „Aktív, ténylegesen ellenálló" tevékenységet nem fejtettek ki a rendőri intézkedéssel szemben. A tüntetők tiltakozni akartak a történelemhamisító szobor ellen, a rendőrök viszont akadályozták őket abban, hogy éljenek a szabad véleménynyilvánítás jogával.
Az egyik demonstráló, Rózsa Mihály jelezte, hogy másfél millió forintos nem vagyoni kártérítést kér a rendőrségtől. Hangsúlyozta, hogy a tüntetők nem elkövetők, hanem egy jogsértő intézkedés áldozatai. Nem szabad összekeverni okot és okozatot. Annak kellene bíróság elé állnia, aki mindezt kiváltotta: Orbán Viktornak.
A bírónő ennél a pontnál emelt hangon figyelmeztette, hogy maradjon a tárgynál. Erre szót kért a tüntetések egyik szervezője, Zoltai Andrea, és megismételte: „a bűnt nem mi követtük el, hanem Orbán Viktor".
A bírósági eljárás jövő héten folytatódik. Czeglédy Csaba ügyvéd szerint az „engedetlenség" nehezen értelmezhető ebben az esetben, hisz a tüntetők egy része a rendőri felszólításra önként elhagyta a területet, másik része passzívan viselkedett: tűrte, hogy kivigyék. Vitatja az intézkedés jogszerűségét is. Bár a jegyzőnek a cél elérése érdekében lettek volna más eszközei is – például felszólítás, pénzbírság kiszabása –, ezeket a fokozatokat kihagyva rendőri intézkedést kért. Márpedig – hangsúlyozta Czeglédy Csaba – „a rendőrség nem lehet furkósbot". Az ügyvéd azt kéri a bíróságtól, mondja ki: a demonstrálók nem követtek el szabálysértést.
