Az MNB azt szeretné, ha a 150 milliárd forint értékű hamis kötvény után járna a kártalanítás, ami ügyfelenként húszezer euró. A Beva egyelőre nem fogadta el ezt, konzultál a jogászaival. A hiányzó összeget elő lehet teremteni, de a szabályosan kibocsátott 60 milliárd forint után nem jár semmilyen kártalanítás jelen állás szerint.
3. Mit kell csinálnunk, ha kiderül, jár a kártalanítás?
A Beva nem keresi meg a károsultakat, a befektetőknek maguknak kell jelentkezniük. Ehhez a Beva honlapján is megtalálható nyomtatványt kell kitölteni. Erre egy évük van az ügyfeleknek. A Buda-Cash esetében ez 2016 márciusáig tartó időszak, a Quaestor esetében még nem indult felszámolási eljárás.
|
A kötvényeseknek kell jelentkezniük, mert senki nem fogja keresni őket
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
4. Kellett volna tudnunk, hogy a kötvényünk hamis?
Nem. A kibocsátás úgynevezett dematerializált kötvényekről szólt. Ez azt jelenti, hogy a kötvény csak az értékpapírszámlán jelenik meg. Amit az ügyfél kap, az csak egy kimutatás a kötvényjegyzésről, lényegében egy nyugta. Ez teljesen szabályos, a szerződésben és befizetési igazolásban az engedélyezett kötvény sorozatának száma szerepel, ez elegendő. Vastag papírra nyomott, cirádás lapot például biztosítási kötvény formájában kaphatunk.
5. Akkor most kockázatos volt a kötvény vagy sem?
A vállalati kötvény lényegénél fogva a kockázatosabb befektetések közé tartozik. Egy társaság hitelt vesz fel, csak nem a banktól, hanem a befektetőktől. A kötvény hozama megfelel egy nyújtott hitel kamatának.
A kibocsátásból befolyó összeget fejlesztésre, beruházásra költi a vállalat, ebből ideális esetben keletkezik annyi pluszbevétel, ami kitermeli a kötvény hozamát. A magasabb kockázat abban rejlik, hogy egyáltalán nem biztos, hogy bejön a vállalat számítása, és hozza a pluszbevételt a fejlesztés. Az ígért hozam mindig magasabb, mint egy hasonló kondíciójú állampapíré, hiszen ez a plusz ösztönzi a befektetőket, hogy egyáltalán kötvényt jegyezzenek és fussák a kockázatot.
5. „Ezt nekem nem mondták!”
Nem meglepő. A lakosság számára kinyomott, lebutított reklámanyag alkalmas lehetett a megtévesztésre, hiszen ott egyrészt egy kalap alatt ismertették az államkötvényt és a vállalatit – az államkötvény alapvetően ugyanúgy hitelviszonyt testesít meg, csak mögötte az állam áll –, azt a látszatot keltve, mintha a kettő hasonló kockázatú termék lenne.
A reklámanyag azt állította, szerintük ez nem magas kockázatú, bár speciális kockázatúnak kell besorolni. Ez a speciális kockázat azt jelenti, hogy gond esetén nem fizet a Beva. A pontos információk a teljes ügyfél-tájékoztatóban szerepeltek, amit valószínűleg nem sok ügyfél olvasott el.
7. Honnan kellett volna tudnom mindezt?
Máshonnan. Akármilyen pénzügyi műveletről legyen szó – befektetés, hitel, biztosítás –, nem túl szerencsés, ha csak az ügyintézőtől várjuk a tájékoztatást. Egyrészt ő nem tanácsadó, akármi is van írva a mellényére, másrészt neki az a dolga, hogy eladja a terméket.
Érdemes független forrásokból tájékozódni – interneten rengeteg információ hozzáférhető – az egyes befektetési formákról, azok kockázatairól és hozamairól. Ezt követően lehet konkrét ajánlatot kérni a számunkra szimpatikus szolgáltatótól.
8. Akkor most biztonságban van a pénzünk a brókercégeknél?
A független brókercégeknél nagyságrendileg 2000 milliárd forint értékű vagyont tartanak a befektetők, a kirobbant botrány ennek csak töredékét érinti. A botrányba keveredett két társaság között nincs kapcsolat, működésük nem érinti a többi társaságot.
