Nincs egyeztetés a Sorsok Házáról a zsidó szervezetek és Schmidt Mária között. A kormány márpedig ragaszkodik a megállapodáshoz.
Van egy sok építész szerint igényes és persze drága építészeti megoldás, amihez utólag keresik, tervezik a tartalmat. Ma az egész olyan, mint egy befejezetlen (sors)szimfónia – jellemezte a Józsefvárosi pályaudvarra megálmodott új emlékközpont helyzetét Kirschner Péter, a Mazsike, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke.
A kezdeményezés a Fidesztől ered. A Sorsok Háza koncepciónak kidolgozásával a kormány Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját bízta meg. A főigazgató személyét és elképzeléseit történészek, hazai és külföldi zsidó szervezetek is egyre hevesebben támadták. A bírálók egyik kifogása az volt, hogy a kiállítás olyan látszatot akar kelteni, minta a magyar zsidók diszkriminálása és üldözése 1944-ben kezdődött volna. A nemzetközi botránytól tartva Lázár János miniszter bejelentette, hogy az emlékközpont átadása addig nem valósulhat meg, amíg Schmidt Mária nem jut konszenzusra a zsidó szervezetekkel, mindenekelőtt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz).
A Sorsok Háza megnyitását eredetileg 2014. április közepére tervezte a kormány, az építkezésre eddig 7,5 milliárd forintot különítettek el. Az összeg nem tartalmazza azt a másfél milliárd forintot, amelyet Schmidt Mária számításai szerint múzeumtechnológiára és az üzemeltetés induló költségeire kellene fordítani. Az épületkomplexum egyéves csúszással, de tavaly tavaszra elvileg elkészült: a műszaki átadás azonban még mindig nem történt meg.