Az új tulajdonos még ennyit se tett, mielőtt 2007-ben 7,5 milliárd forintért eladta a portugál Aquapura Hotels cégcsoportnak, amely egy ötcsillagos szállodát alakított volna ki. De végül nem tette. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a tervezett nyitás évében, 2009-ben 30 millió forint bírságot szabott ki, és állagmegóvásra kötelezte a tulajdonost. Ennek nyomán megszüntették a beázásokat, veszélytelenítették a homlokzatot, megerősítették a védőtetőt. Az épület még abban az évben a cég jogutódjához, a QPR Properties Kft.-hez került, amely az első perctől túl akart adni rajta. 2014-ben a katari uralkodócsaládhoz köthető luxemburgi Balett Properties S. A. vette meg.
Terézváros polgármestere, Hassay Zsófia viszont kapott Orbán Viktor ötletén, s jogszabály-módosítást javasolt. Ennek értelmében a világörökségi területen ingatlant vásároló befektetőt arra kötelezték volna, hogy belátható időn belül fejlessze, illetve újítsa fel az épületet. Ha a beruházó saját hibájából nem tesz ennek eleget, akkor első lépésben nagy összegű pénzbírságot szabnának ki rá, majd az állam kártalanítással visszavehetné az ingatlant. A szankciók a jelenlegi tulajdonosokra is vonatkoztak volna, azaz a balettintézetet is érintette volna. Akkor úgy tűnt, hogy a törvényjavaslat még abban az évben a parlament elé kerülhet. De nem így lett, a törvénymódosítás azóta várat magára.
- Törvény megalkotását, illetve meglévő törvény módosítását nem kezdeményezheti polgármester – válaszolta a Népszabadság kérdésére a terézvárosi önkormányzat, de örömmel vennék, ha a jogszabályok lehetővé tennék, hogy meghatározott határidő elteltével kellő eréllyel lehessen fellépni azokkal a befektetőkkel szemben, akik a város kiemelt pontjain – köztük a Terézvárosban a világörökségi védelem alá eső területen – nagy értékű műemlék, műemlék jellegű épületeket vásárolnak, majd azokat sorsukra hagyják.
A kerület azt sem ellenezné, ha ilyen esetekben az ingatlan tulajdonjoga ésszerű kártérítés ellenében visszaszállna az eladó önkormányzatra. Arra vonatkozóan azonban, hol tart a mostani szabályokat szigorító folyamat, a Miniszterelnökséghez irányítottak minket, így kérdéseinket nekik is feltettük, s azt a választ kaptuk, hogy a Miniszterelnökségen nincsen ilyen jogszabály kidolgozás alatt.
Annyi azonban tudható, hogy a kormány a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot bízta meg a világörökségi területeken lévő épületek felmérésével. A Forster 298 ingatlant vizsgált meg tavaly az Andrássy úti „magterületen”, amelyből 26-ot súlyosan, 67-et pedig mérsékelten veszélyeztetettnek talált. Az utóbbi kategóriába sorolták többek között a Kodály Körönd három épületét, a volt MÚOSZ-székházat és a balettintézetet is.
|
A Terézváros 1997-ben adta el a balettintézet épületét, azóta üresen áll
Földi Imre / Népszabadság |
A műemlék palota építéshatósági engedélyezése időközben Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodájához került, amely a Népszabadság kérdéseire azt válaszolta, hogy az építési engedélyt 2011. szeptember 05-én adták ki a meglévő palotabérház szállodává történő átalakítására, amely 2011. október 11-én jogerőre emelkedett. Ennek módosítását azóta sem kérték.
Az építési munkákat 2013. augusztus 28-án megkezdték. Ezt a hivatal építésfelügyeleti hatáskörében eljárva 2015 nyarán ellenőrizte is, és megállapította, hogy a kivitelezési munkák folyamatban vannak. Az építési engedély hatályát egy évvel meghosszabbították, így a kivitelezési tevékenység jogszerűen 2019. augusztus 28-áig folytatható. Mindezek alapján az elsőfokú örökségvédelmi hatóságnak szükségtelen ráhatást gyakorolnia a tulajdonosokra. Az önkormányzat ezzel szemben úgy tudja, hogy az udvari részen és a földszinten néhány később hozzátoldott épületrészt ugyan elbontottak, de egyéb építési munkavégzés nem történt.
