A BÁH honlapja szerint eddig 95 országból több mint 35 ezer menedékjogért folyamodó menekülőt fogadott a tábor. Mint írják: „a világ nagyobb méretű fegyveres konfliktusai közvetve éreztették hatásukat a debreceni tábor életében. 1999-ben koszovói menekültek ezrei érkeztek állomásunkra, majd 2000-2001-ben az afgán válság révén több mint 8000 afgán állampolgár ellátásáról gondoskodott a befogadó állomás. 2001-től az iraki konfliktusok következményeként több ezer iraki állampolgár érkezett a befogadó állomásra, ekkor hosszú hónapokon át 1000 fő feletti létszámról kellett gondoskodni folyamatosan. 2007-2008-ban Koszovóból érkeztek nagy számban roma nemzetiségű kérelmező nagycsaládosok.”
|
| Fotó: Konyhás István / Népszabadság |
A debreceni intézményben tehát Orbán állításával ellentétben nem bevándorlók, hanem menedékkérők vannak, ráadásul – az Európai Migrációs Hálózat adatai szerint – a kérelmezők jelentős többsége Magyarországot tranzitországnak tekinti, s eltűnik a menekültügyi eljárás alatt, elsősorban Nyugat-Európa felé.
De azok sem maradnak sokáig Debrecenben, akik nem lépnek le az eljárás befejezése előtt. Akiknek a magyar hatóság elismeri menekült- vagy oltalmazotti státuszát, csak az elismeréstől számított hat hónapig – kivételesen indokolt esetben legföljebb egy évig – tartózkodhatnak a táborban. A létesítmény éveken át mintegy ötvenszázalékos kihasználtsággal működött, ám a 2013-as esztendő nagy változást hozott: a háborús konfliktusok miatt azóta különösen nagy migrációs nyomás nehezedik Magyarországra. Nagy számban érkeztek menedékkérők Afganisztánból, Pakisztánból, Szíriából, Koszovóból.
|
| Fotó: Konyhás István / Népszabadság |
A debreceni létesítmény évek óta szolgál populista gumicsontként a helyi jobb- és szélsőjobboldal számára. Tavaly a debreceni Jobbik látta meg a táborban a politikai lehetőséget: fölhívta a figyelmet, hogy egyes menekültek helyi lakosok ellen követnek el bűncselekményeket, ezért fáklyás felvonulásokat, demonstrációkat szerveztek „a környékbeli lakók nyugalmáért”. Követelték, hogy a menekülttábort nyilvánítsák zárttá, és az ott élők a napi költségeiket közmunkával teremtsék elő. (A táborban egy fő étkeztetésére havonta mintegy 25 ezer forintot fordítanak.)
De odáig még a Jobbik sem ment el, mint korábban Kósa Lajos polgármester, ugyanis éppen a Kósa vezette fideszes önkormányzat kezdeményezte 2008-ban az akkori igazságügyi miniszternél a tábor Debrecenből való kitelepítését. Ezt akkor azzal az indokolták: „az elmúlt másfél évtized alatt különböző okokból (elsősorban az egyes országok gazdasági, társadalmi konfliktusa miatt) időnként felfutott a debreceni állomáson elhelyezettek száma, amely nagyobb közbiztonsági kockázattal, illetve oktatási, szociális többletfeladattal járt”.
