És ez még korántsem a vége: a fegyintézetek túlzsúfoltsága miatt eddig mintegy háromezer beadvány érkezett Strasbourgba, és ezek közül a csütörtökre kilátásba helyezett döntésekkel együtt is csak körülbelül százra tehető a lezárt ügyek száma. Ha a többi panaszt is elbírálják, és azokat megalapozottnak találják,
akár húsz-harmincmilliárdot is ki kell fizetnie az államnak.
A bíróság tavaly márciusban úgynevezett pilot judgment eljárás keretében mondta ki: a büntetés-végrehajtás területén rendszerszintű problémák mutatkoznak. A testület szerint a zárkákban gyakran nem biztosítják a minimálisan elvárható mozgásteret, illetve a körülmények olyan rosszak – a cellákban a WC nincs mindenütt leválasztva, nem megfelelő a szellőzés, az elítélteknek csak heti egyszeri alkalommal biztosítanak fürdési lehetőséget, s a börtönben néhol élősködők is vannak –, hogy az már az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütközik.
 |
Ilyen matracokon kell aludniuk az elítélteknek, és még csak nem is ez a legnagyobb gond
Szabó Barnabás / Népszabadság/archív |
Ezért kimondták azt is, hogy a magyar államnak az Európa Tanács (ET) miniszteri bizottsága felügyelete mellett menetrendet kell kidolgoznia a problémák orvoslása érdekében. Ennek része a túlzsúfoltság csökkentése, de az is, hogy az embertelen körülmények között fogva tartott személyek számára olyan jogorvoslati rendszert alakítsanak ki, amely az alapvető jogaikban sértett elítéltek számára a strasbourgi bíróság gyakorlatának megfelelő mértékű kártérítést biztosít.
Ma itthon a rabok hiába perelnek, mert a bíróságok eddig csaknem valamennyi keresetüket elutasították.
A kormány tavaly decemberben eleget tett a kötelezettségének, és akciótervet nyújtott be az Európa Tanácshoz – tájékoztatott korábban az igazságügyi tárca. Most szerettük volna megtudni, hogy a dokumentum pontosan mit tartalmaz, de csak azt a választ kaptuk, hogy a részletekről mindaddig nem kívánnak tájékoztatást adni, amíg a nemzetközi fórum nem dönt annak elfogadhatóságáról.
|
Alig jutnak levegőhöz
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
Magyar Gábor ügyvéd – aki több száz panaszost képvisel az emberi jogi bíróság előtt – viszont arra hívta fel a figyelmünket, hogy az akcióterv az ET honlapján megtalálható. A kormány abban öt oldalon át ismerteti a korábbi jogeseteket, míg a megtett vagy tervezett intézkedéseknek nagyjából ugyanennyi terjedelmet szentelt. Az ügyvéd szerint az érvek nem igazán meggyőzőek, ezért úgy látja: az elítélteknek továbbra is érdemes panaszt benyújtaniuk.
- Különösebb újdonsággal nem állt elő a kormány
– véli Magyar. Tavaly csaknem kilencszázzal, míg 2019-ig további 3600-al nő a büntetés-végrehajtási intézetekben a férőhelyek száma – írják, ami többé-kevésbé ismert. Arra viszont kevés szót szenteltek – kifogásolja Magyar –, hogy miként kárpótolnák azokat, akik az új fegyintézetek átadása előtt szenvednek el jogsérelmet.
|
| Fotó: Szabó Barnabás / Népszabadság/archív |
Mindössze annyit jeleztek: a kabinet fontolóra veszi, hogy számukra valamilyen jogorvoslati lehetőséget biztosítsanak, de a részletekről semmit nem árultak el. Bemutatták ugyanakkor a 2014 márciusától hatályos polgári törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó rendelkezéseit, de Magyar szerint ez önmagában nem sokat jelent, mert egyetlen jogesetet sem említettek, amely azt mutatná, hogy a megváltozott szabályok alapján akár egyetlen rab is sikerrel perelt volna itthon.
Abban sincs semmi újdonság – mondta az ügyvéd –, hogy a múlt év áprilisától bevezették a reintegrációs őrizetet. Ennek lényege, hogy a büntetés lejárta előtt hat hónappal egyes rabokat – ha vállalják, hogy nyomkövetőt viselnek – szabadlábra helyezhetnek, a zsúfoltság azonban pár száz ember kiengedésével érdemben nem csökken.
|
Párszáz nyomkövető nem fogja megoldani a börtönök túlzsúfoltságát
Szabó Bernadett / Népszabadság/archív |
Hivatkozik a kormány emellett arra, hogy egy éve nem a bíróság, hanem a büntetés-végrehajtás küldi ki az értesítést az elítélteknek arról, kinek hová és mikor kell börtönbe vonulnia. Az ügyvéd megjegyezte: ha ezzel arra utaltak, hogy valakit azért nem hívnak be, mert nem tudnak neki négy négyzetméternyi helyet biztosítani, elég hosszú lesz a „várólista". De a hatályos szabályozás csak három négyzetmétert tart szükségesnek, ami önmagában aggályos. Magyar mindezek alapján elképzelhetőnek tartja, hogy az ET az akciótervet márciusi ülésén elutasítja,
és akkor Strasbourgban továbbra is sorozatban születnek majd az államot elmarasztaló ítéletek.
