A kormány nem fellebbezett, így a jogerőssé vált verdikt szerint a közvetlenül érintett hat embernek 3400-tól 26 ezer euróig terjedő kártérítést kellett kifizetni, emellett 150 és háromezer euró közötti eljárási díj is megillette őket. Számukra így nagyjából 25 millió forint járt.
A bíróság kimondta azt is, hogy a magyar államnak az Európa Tanács miniszteri bizottságának felügyelete mellett menetrendet kell kidolgoznia a probléma orvoslására. Erre fél évet adtak, s emiatt a kormánynak decemberre konkrét elképzelésekkel kellett volna előállnia.
Most ennél lényegesen nagyobb összegről van szó, s az egyes személyeknek megítélt konkrét összeg a fogva tartás időtartamától és a körülményektől függően forintra átszámítva meghaladhatja a hétmillió forintot. Összességében így csaknem negyedmilliárdot kell a panaszosoknak kifizetni. Különben valamennyi verdikt jogerős, tehát az állam már nem emelhet kifogást, hiszen korábban a „pilot judgment” megállapításait nem vitatták, tehát a kormány gyakorlatilag elismerte, hogy az elítéltek jelentős része embertelen körülmények között tölti a büntetését.
Az összes mostani ügyben az egy fogvatartottra eső szabad mozgástér átlagosan 2,5, a legalacsonyabb érték pedig 1,6 négyzetméter volt – figyelmeztet a Magyar Helsinki Bizottság, amely több most érintett panaszost is képviselt. Jelzik ugyanakkor: a magyar szabályok szerint tilos a nagytestű, kedvtelésből tartott ebet tartósan húsz négyzetméternél kisebb területen tartani.
|
Bortöncella Magyarországon: a kutyákkal jobban bánnak
Népszabadság |
Utal a Helsinki Bizottság emellett arra, hogy hazai jogorvoslati lehetőséget az állam továbbra sem biztosít, ennek hiányában pedig csak a nemzetközi bírósághoz tudnak fordulni a fogvatartottak. Elismerik viszont, hogy az elmúlt években 1600 új férőhely jött létre, így a börtönök átlagos kihasználtsága 144-ról 128 százalékra csökkent, s a tervek szerint 2019-ig öt új fegyintézet épül, így a helyzet remélhetőleg normalizálódik.
Csütörtökön Cech András ügyvéd ügyfelei között is volt, aki nyert. Ő felhívta a figyelmet arra, hogy hamarosan – néhány hónapon belül – további hasonló strasbourgi ítéletek várhatók, mert úgy tudja, hogy az emberi jogi bíróság több általa képviselt panaszos ügyében is kérdéseket intézett a magyar kormányhoz. Az eljárás kimenetelét illetően nincsenek azonban kétségei, hiszen a márciusi precedensértékű verdikt után a jogalap már nem kétséges, csupán az összegről lehet vitatkozni.
Az ügyvéd álláspontja: a kormány helyesen tenné, ha a folyamatban levő ügyekben a felekkel próbálna megegyezni, különben újabb elmarasztaló döntésekre számíthat. Hangsúlyozta, hogy a kiindulási alap csak a strasbourgi gyakorlat lehet, amely szerint
tízezer eurónál kevesebbet szinte senkinek nem ítéltek meg.
Maga egyébként bizonyos benne, hogy amennyiben a kormány nem lép, az idén márciusig benyújtott mintegy hatszáz panaszról az emberi jogi bíróság a nem túl távoli jövőben dönteni fog.
|
Körlet a szegedi Csillagban
Kocsis Zoltán / Népszabadság/archív |
Ha nem intézkednek az érdemi hazai jogorvoslat feltételeinek megteremtése érdekében – véli az ügyvéd –, akár mind a háromezer beadvány kapcsán elmarasztalhatják Magyarországot. De most már akármit is lépnek, a számla – feltéve, hogy a fogvatartottak közül mások nem állnak elő további kárigénnyel – 10-15 milliárd lehet.
