A kormány nem fellebbezett, így a jogerőssé vált verdikt szerint a közvetlenül érintett hat embernek 3400-tól 26 ezer euróig terjedő kártérítést kellett kifizetni, emellett 150 és háromezer euró közötti eljárási díj is megillette őket. Számukra így nagyjából 25 millió forint járt. De ezzel még nincs vége: a bíróság kimondta, hogy a magyar államnak az Európa Tanács legfőbb döntéshozó szervének, vagyis a miniszteri bizottságnak a felügyelete mellett menetrendet kell kidolgoznia a probléma orvoslására.
Erre fél évet adtak, s emiatt a kormánynak decemberre konkrét elképzelésekkel kellene előállnia.
A feladat tehát az, hogy megakadályozzák az emberi jogok európai egyezményének szisztematikus megsértését. Az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütközik ugyanis, ha valakit túl szűk zárkában helyeznek el, a fegyintézetekben pedig a férőhely-kihasználás meghaladja a 140 százalékot. Az ítélet arról nem szól, hogy mit kell tenni, a kormány tehát eldöntheti: új fegyintézeteket épít, esetleg átgondolja a börtöncentrikus büntetőpolitikát. További lehetőségként kínálkozik, hogy megváltoztatják az előzetes letartóztatás szabályait, mert több mint ötezren vannak vizsgálati fogságban.
|
A zárkákban nem biztosítják a minimálisan elvárható három négyzetméternyi mozgásteret
Teknős Miklós / Népszabadság |
A strasbourgi verdiktből az is következik, hogy az egyezménysértés áldozatai számára megfelelő kompenzációs mechanizmust kell megteremteni. Tehát olyan jogorvoslati rendszert kell létrehozni, amely a túlzsúfolt börtönökben élők számára a strasbourgi bíróság gyakorlatának megfelelő mértékű kártérítést biztosít. Ma viszont az elítéltek az embertelen körülmények miatt itthon hiába perelnek, mert a bíróságok eddig csaknem valamennyi keresetüket elutasították. Magyar Gábor ezzel kapcsolatban kijelentette: a kompenzáció nemcsak kártérítés lehet, hanem
szóba jöhetne akár az is, hogy az embertelen körülmények között fogva tartott rabokat ellentételezésként előbb szabadítsák, ami legalább ingyen van, és a túlzsúfoltság is csökkenhet.
A jelenlegi elképzelések szerint 2019-ig egy nagy és nyolc kisebb fegyintézet épülne nagyjából 55 milliárd forintból. Amennyiben ezek működésbe lépnek, a túlzsúfoltság megszűnhet, viszont a büntetés-végrehajtásra évi hatvanmilliárd helyett nyolcvan-kilencven milliárdot kellene majd fordítani. Egyelőre nincs viszont döntés arról – bár az igazságügyi tárca a problémára keresi a megoldást –, hogy Magyarországon milyen feltételekkel kaphatnak kártérítést azok, akiket az emberi jogi egyezményt sértő feltételek mellett tartanak, illetve tartottak foglyul.
A strasbourgi emberi jogi bíróság csütörtökre várható döntései így figyelmeztetésként is értékelhetők. Vagyis: vélhetően azt akarják jelezni, hogy a pilot judgdment eljárásban megfogalmazott követelményeket komolyan veszik, és
ha a kormány nem lép, az összes ügyben készek ítéletet hozni – jelentette ki Magyar Gábor. Ez iszonyú sokba kerülhet,
mert a számla meghaladhatja a tízmilliárd forintot, amiből egy ezerfős börtönt lehetne építeni.
