„Végtörlesztés ügyében személyesen érzem magamat felelősnek, tisztelt bíróság.” Így ironizált a botrány kirobbanásakor, amikor az elnöki hitelt ért kritikákra reagált.
- Akkor öntsünk tiszta vizet a pohárba. Én azt javasoltam 2012. január elején, hogy a jogszabály adta lehetőséggel élve a bizottság is segítse munkatársait a devizaalapú lakáshitelek visszafizetésében. Ekkor azonban Gömöri Zsolt még társadalmi munkában dolgozott a bizottság élén, ezért az elnökség döntése rá nem vonatkozhatott. Amikor pedig néhány héttel később a bizottság munkatársa lett, akkor ő kérte a támogatást.
Akkor rendben volt, hogy a bizottság fizette ki a hitelét?
- Azért ne tegyünk már úgy, mintha mondjuk az emberkereskedelem legalizálásáról beszélnénk! Adott volt egy kifejezetten jó szándékú jogszabályi lehetőség, amely alapján a munkáltatók segíthették a munkavállalókat a végtörlesztésben. Ezzel a lehetőséggel élt a bizottság négy munkavállalója, köztük Gömöri Zsolt. A támogatás teljesen szabályos volt. Az már más kérdés, hogy okos, etikus dolog volt-e igényelni a támogatást. Ha én vagyok egy nonprofit szervezet vezetője, akkor nem élek ezzel a lehetőséggel. Szerintem tehát nem volt okos dolog ezt a lehetőséget igénybe venni. Ezt egyébként Gömöri Zsolt is belátta, elmondta.
Az sem volt okos dolog, hogy az elnök, bár jó fizetése volt, kapott cégautót és üzemanyag-költségtérítést, felvette még a szponzorpénzek után járó jutalékot is?
|
Deutsch Tamás: Gömöri Zsolt küzdött az igazáért, de alulmaradt a médiatúlerővel szemben Teknős Miklós |
- Elfogadom, mindennek így együtt látszólag rossz üzenete van. Csakhogy tudni kell azt, hogy Gömöri Zsolt egy szedett-vedett, mindig csak a feladatok után kullogó, garázs-bt.-szerűen működő szervezetet alakított át öt év alatt egy 320 milliós költségvetésű, hatékonyan, vállalatszerűen működő sportszövetséggé, úgy, hogy egyszerre elnökként, főtitkárként és sportigazgatóként is dolgozott. Ehhez képest, ezt ma már álmomból felkeltve is tudom, annyiszor el kellett mondanom, nettó 428 ezer forint fizetést kapott. Ez az összeg a sportgazdaságban, ezen a szinten hozzávetőleg 50-60 százaléka az átlagos jövedelemnek. A bizottság úgy működött, hogy nem tartott fenn két-három munkatársat foglalkoztató, költséges marketingrészleget, hanem jutalékot fizetett annak, aki szponzort hozott. Így történt, hogy a testület marketingszabályzata alapján Gömöri Zsolt is felvette a munkája után a jutalékot. Továbbra is biztos vagyok abban, hogy nem történt szabálytalanság. Pontosabban, nagyon meglepne, ha a feljelentések miatt indult rendőrségi vizsgálat során komoly szabálytalanságra derülne fény, annyi testület annyiszor ellenőrizte és találta rendben a bizottság gazdálkodását.
Ha minden rendben volt, akkor végül miért mondott le az elnök?
- Gömöri Zsolt kétféle megoldás közül választhatott. Megtehette volna, hogy csak a jó kommunikációra törekszik, és akkor bocsánatot kér valamiért, amiért szerinte nem kell szabadkozni. Ő ehelyett beleállt az ügybe, elkezdett küzdeni az igazságáért. Ebben a harcban viszont a médiatúlerővel szemben alulmaradt.
Bár sokan sokáig követelték távozását, ő épp az előtt távozott, hogy bizalmi szavazást tartottak volna az elnökről és az alelnökről. Véletlen egybeesés az is, hogy ekkor lépett színre az ön régi munkatársa, a később elnöknek választott Szabó László?
- Felesleges összeesküvés-elméletet gyártani. Én azt mondtam Gömöri Zsoltnak, hogy ugyan a rendkívüli közgyűlésen, a bizalmi szavazáson bizonyosan nagy többséggel újra bizalmat fog kapni, de ez nagyon nem lenne jó. Mert a sportvilágban hiába tudják, hogy ért a munkájához, és tisztességes, ha a nagy nyilvánosság előtt megingott a bizalom iránta. Az sajnos mindegy, hogy okkal vagy ok nélkül, a lényeg, hogy megingott a bizalom. Ez a helyzet pedig árt a bizottságnak, a parasportnak, a sportolóknak. Véletlenül sem akarom túlértékelni helyzetértékelési képességeimet, de mindenki láthatta, a lemondása után két nap alatt tizedére csökkent a bizottság vitás ügyeiről szóló tudósítások száma.
Az elterelésből később ön is kivette a részét. A Magyar Narancsnak adott interjúban elejtette, azt tartaná helyesnek, ha az olimpikonoknak járó állami jutalom hetven százalékát kapnák a paralimpikonok. Szándékosan fogalmazott úgy, hogy sokan félreértsék?
- A Narancs-interjú vonatkozó mondata pontos volt, tudtam, mit miért állítok. A hiba nem az én készülékemben volt. Ezzel együtt engem is meglepett, hányan nem értették meg, hogy a ma hatályos szabályokhoz képest valójában emelésről beszéltem. Hiszen a jelenlegi ötvenről emelkedne hetven százalékra a juttatás mértéke.
Már megkezdte a lobbit az emelésért a kormánynál?
- Annyit mondhatok, ma már nehéz azt elképzelni, hogy legalább a hetven százalékot ne érnénk el a következő paralimpiáig. Eltökéltségemet egy sporthasonlattal tudom a legjobban jelezni. Azt mondják, az aikidóban a támadó energiáját használják fel az ellenfél legyőzésére. Az elmúlt időszakban a gonosz MPB-alelnök, Deutsch Tamás ellen megmutatkozó ócsárlási energiát próbálom most felhasználni a parasport ügyének előmozdítására.