Egyetlen esetben sem lettek meg a tettesek.
Szőcsi Lajos, a Heves megyei roma önkormányzat elnökhelyettese a Roma Sajtóközpontnak azt mondta: nem érti, hogy a rendőrség a kapura felfestett „Meghalsz!!!" felirat kapcsán miért csak szabálysértési eljárást kezdeményezett, miközben az a jogász szakértő szerint életveszélyes fenyegetés bűntetteként kellett volna kezelni.
Hevér Lászlóné, Gyöngyöspata fideszes polgármestere tegnap tudósítónknak azt mondta: ismerik a családot, jóravaló emberek, a férfi patai születésű. Az utcában, ahová költöznének, velük átellenben is él egy cigány család, így nem lehet azt állítani, hogy ők lennének az első „betelepülők" egy olyan környezetbe, ahol korábban még nem laktak romák. Igaz, hogy a falunak főleg a Kecskekő domb körüli részén élnek nagyobb számban cigányok, de a központibb helyeken is vásároltak házakat közülük jó páran. A polgármester hozzátette, segítenek a családnak, de hogy miképp, arról most egyeztetnek velük.
Gyöngyöspatán – s nem csak ott - még ma is emlékeznek a négy évvel ezelőtti eseményekre, amikor a véderős Eszes Tamás vezetésével szélsőjobboldali szabadcsapatok gyakorlatoztak, s masíroztak fel-alá, megfélemlítve az itt élő családokat.
|
A megfélemlítésre játszanak |
Később, a jobbikos Juhász Oszkár polgármestersége alatt intézményesített eszközökkel rendszabályozták meg a romákat, akik csak szigorú feltételekkel kaphattak közmunkát, s lépten-nyomon bírságolták őket. Egy ide azonban nem hallani a faluról, látszólag béke honolt – ezt törték most meg a szenteste fellobbant lángok.
|
Juhász Oszkár jobbikos polgármesternek köszönhetően intézményesült a kirekesztés |
Sokakat foglalkoztatott a kérdés, miért éppen Gyöngyöspatán élesedett ki ilyen extrém módon az etnikai konfliktus romák és nem romák között. Hisz térségben több olyan falu is van, ahol a patainál nagyobb arányban élnek cigányok, még sincsenek ilyen durva ellentétek. Egy szociológiai elemzés szerint a Jobbik ebben a mátrai faluban „tesztelte", milyen módszerekkel szerezheti meg a legitim hatalmat olyan településeken, ahol jól érzékelhető módon elkülönül a roma és nem roma lakosság, más utcákban élnek, más boltokba járnak.
Gyöngyöspatán a falu a szegregációban, és a cigányok megnevelésében látta a probléma megoldását, s ezt az elmúlt években több módin is kifejezésre juttatták. Korábban született például olyan rendelet, amelyben bizonyos településrészeken az utcakép megőrzésére hivatkozva megtiltották az építkezéseket, házfelújításokat. Ez főként a cigányok által lakott, vagy velük határos utcákat érintette, így voltaképp hatóságilag is akadályozták a helyben élő romák mobilitását, s azt, hogy jobb körülményeket alakítsanak ki maguknak.
Egy másik ilyen „akcióként" az önkormányzati képviselők lemondtak a tiszteletdíjukról egy olyan alap javára, amelyből az üresen álló házakat felvásárolták a cigányok elől, s így akadályozták meg, hogy egy jobb élet reményben ők is a falu belsőbb részeibe költözhessenek, s elvegyülhessenek a többségi társadalom tagjaival. A szegregációhoz nyúlt az iskola vezetése is, amikor különböző módszerekkel, olykor még emeletenként is elkülönítették a roma és nem roma diákokat – ezt a gyakorlatot az Egyenlő Bánásmód Hatóság kezdeményezésére indult perben immár jogerősen elítélte a bíróság.