A bíróság szerint, még ha bizonyítható lenne is az ügyészség állítása, a leírtak és a csatolt bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a vádlottak szándékosan tették, ami az iratokban szerepel. Gondatlanságuk ugyan nem zárható ki, azaz az, hogy nem figyeltek oda az embereikre, akik ezért túlkapásokra, bűncselekményekre ragadtathatták magukat, ám az elöljárói intézkedés elmulasztása - amikor gondatlanságból és nem szándékosan követik el - csak vétség, ami viszont már elévült. Így akkor sem vonhatók felelősségre a vádlottak, ha tényleg elkövették, amivel vádolják őket.
Parancsmegtagadás
Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és Mittó Gábor alezredest, aki 2006-ban az MTV-ostrom idején a székházat védő egységek irányítására küldtek a Szabadság térre, abban találta bűnösnek a bíróság, hogy miközben mindketten látták, látniuk kellet, hogy a bíró szerint egyértelmű parancsot, miszerint „a székházat meg kell védeni" nem hajtják végre, sőt, az egyik főtiszt a rádióforgalmazásban jól hallhatóan megtagadta a parancsot, mégsem tettek semmit az engedetlenség letörésére.
Ezért fellebbeznek
Czellér Ferenc ügyvéd, Mittó Gábor védője védencével együtt felmentésért fellebbezett. Szerinte jó esélyük van arra, hogy meggyőzzék a másodfokú bíróságot, hogy védence semmiféle szándékos bűncselekményt nem követett el.
Szerinte a bíróság előtt egyértelműen tisztázódott, hogy a vádhatóság állításával ellentétben, védence igen is tette a dolgát. Úgy vélte, a fellebbviteli bírságot meg tudja majd győzni arról, hogy védence mindent megtett, amihez joga és lehetősége volt.
Gulyás Gábor (Gergényi Péter védője) megdöbbentőnek találta, hogy a bíróság szerint védence szándékos bűncselekményt követett volna el. „Csalódtam", ismerte el, mivel aznap ezer és egy dolga volt a főkapitánynak, kizárt, hogy mindenre ugyanakkora figyelmet fordíthatott volna. Kizártnak tartom, hogy tudatában volt ott és akkor annak, hogy a parancsait nem, vagy nem az elvárható módon hajtották végre. Akik ismerik őt, tudják, semmilyen szabálytalanságot, mulasztást nem hagyott szó nélkül, már amiről persze értesült.
Annak idején bejárata sajtót Gíber László kijelentése, amikor is a rendőrségi rádión bejelentette, hogy lényegében feladja az épület védelmét. „Jöjjön be, aki ezt az utasítást kiadta és dögöljön meg az itt a szénmonoxidban. Megtagadom a parancsot, ha hadbíróság elé állít, akkor is. Rohadjon meg az, aki ezt mondta. Kiviszem az összes emberemet innen, benzinnel ránk gyújtottak mindent", ordította kétségbeesettséggel vegyes dühvel.
Laikusok számára nehezen érthető, hogy a parancsot megtagadó Gíber tanú volt az ügyben. Gergényi és Mittó viszont vádlottak. És a vád nem más volt, mint hogy nem térítették jobb belátásra, illetve, hogy nem váltották le a parancsot megtagadó Gíbert. Az ítélet indoklásának ezen pontján azonban a hallgatóság számára nyilvánvalóvá vált, miért tért ki külön is és igen részletesen Kiss hadbíró arra, hogy a bíróság csak azoknak a tettét ítélheti meg, akikkel szemben az ügyész vádat emelt. Nincs vád, így mellékes, hogy ki tagadta meg a parancsot.
|
Gergényi Péter a vádlottak padján
Földi Imre / Népszabadság |
Márpedig a bíró szerint a parancs végig egyértelmű volt: meg kell védeni a székházat. Gíber kétségbeesett segélykiáltására ugyanis azt a választ kapta rádión Gergényi főhadiszállásáról, hogy „maradjatok még, ez a kérés". A hadbíró szerint ez a „kérés" valójában egyértelmű parancs volt, amit végre kellett volna hajtani. Azt pedig Gergényinek és Mittónak észlelnie kellett volna, hogy a parancsot nem hajtja végre az állomány.
Mittónak mindemellett azt is a terhére rótták, hogy nem gondoskodott alárendeltjeiről, köztük a baranyai századról. Ez volt azaz egység, amely a legnagyobb verést kapta az ostrom alatt. Számos súlyos, életveszélyes sérültjük volt, mivel felszerelésük erősen hiányos volt. Amikor átvette az MTV védőinek parancsnokságát, Mittó a bíró szerint a baranyai századnak is az elöljárója lett, s ilyetén neki lett volna a kötelessége gondoskodni az ellátásukról.
Mittó mentségére legyen mondva, bár ezt a bíró nem hangsúlyozta ki, hogy az ostrom alatt teljes volt a fejetlenség a rendőri vezetésben – ez amúgy a perben is kiderült. Később is csak nehezen tudtak kellő számú védőfelszerelést összeszedni. Az októberi utcai harcokat a rendőrség nagy részt az MTV ostroma után az osztrák csendőrségtől kölcsönzött pajzsokkal és gumibotokkal vívta meg.
Titán káder az ORFK-n
Önálló vádpontként tárgyalta a bíróság a rendőri azonosítók ügyét. Tudniillik, hogy a kérdéses időben úgy viselték a rendőrök az azonosító számot, mint a népmesékben: hol volt, hol nem volt. Általában a kiélezett helyzetekben nem volt. Erre a rendőrség addig hatályos öltözködési szabályzata adott lehetőséget.
Bene László akkori országos rendőrfőkapitány azonban kevéssel a 2006-os őszi események előtt utasítást adott a szabályzat módosítására. Igaz erre, egykori általános helyettesén, az ügyben tanúként meghallgatott Szabadfi Árpádon kívül senki sem emlékezett. Kiss hadbíró végül az ítélet indoklásakor kénytelen volt elismerni: képtelenség volt kideríteni, hogy egyáltalán létezik-e.
A szakmailag erősen kifogásolható szabályozásnak a bíró szerint az lehetett az oka, hogy az ORFK jogi szakterületén egy olyan kolléga kapcsolódott be a munkába, akinek kilenc év alatt tíz beosztása volt. Amolyan „titánkáder" volt az illető – fogalmazta meg lesújtó véleményét az ORFK személyzeti helyzetéről a bíró, amiért persze ugyancsak az akkori főkapitány volt a felelős.
Más kérdés, hogy ez a „hiba", összességében nem okozott olyan hátrányt, ami a szándékos bűncselekmények közé emelné Bene László tettét. Az legfeljebb mulasztásnak minősíthető, vétség lehetne, ha nem évült volna el.
Hasonló okok miatt szüntette meg az eljárást Benével szemben a bíróság azért is, mert – mint a vádiratban áll – megkapta azokat a jelentéseket, amelyek készítői a rendőrségnek a 2006-os őszi események alatt mutatott szakmai teljesítményét értékelték, s amelyekből kiolvasható volt, hogy történhettek visszaélések, túlkapások, bűncselekmények, mégsem tett meg minden tőle elvárhatót a gyanús esetek kivizsgálása és az elkövetők felelősségre vonása érdekében. Pedig, ha erre időben utasítást ad, jóval több katonai (és más) bűncselekmény miatt indulhatott volna eljárás.
Ám ebben az esetben is azzal szembesült a bíróság, mint a korábbiakban: Bene mulasztása (ha valóban mulasztott), nem okozott olyan súlyú érdeksérelmet, amely miatt az bűncselekménynek minősülne. Amit tett, büntetőjogilag maximum vétség, ami viszont már elévült.
Lényegében hasonló indokokkal szüntették meg az eljárást Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka ellen is, akit szintén a vétkes beosztottjainak felelősségre vonásának elmulasztásával vádoltak.
Rókavadászat, avagy kapott az ügyészség is
Kiss Károly hadbíró az ítélet indoklásának végén üzent az ügyészségnek is. Egyfelől megértéssel próbált viszonyulni a 2006-os rendőrügyektől túlterhelt Budapesti Nyomozó Ügyészséghez, másfelől viszont ki is osztotta a nyomozóhatóságot, de rendesen. Felolvasott egy rendőri jelentés, amely egy rendőrökre támadó vandál páros elfogásáról készült. Eszerint amikor az utcán randalírozók észrevették a járőröket, köveket, üvegeket dobáltak feléjük, és azt üvöltötték: gyerek ide, ha mertek.
Aztán Kiss hadbíró lejátszotta a kérdéses eseményt (is) rögzítő térfigyelő kamera felvételét. Azon az látszik, hogy egy férfi mélyen az utcai szemetesbe hajol, ahogy a bíró fogalmazott: rókavadászatot tart, amit társa pár lépésnyi távolságból figyel. Majd feltűnnek a rendőrök. A rókavadász helyben maradt, láthatóan nem is tudott volna elmenekülni. Társa elfutott, a rendőrök meg utána. Semmi kődobálás, semmi randalírozás.
A bíró megjegyezte: adott tehát egy hamis rendőri jelentés. Másfelől, miután a két fiatalember semmi okot nem adott az előállítására, hozzá jön még egy jogtalan fogva tartás. És mivel megvádolták őket hivatalos személy elleni erőszakkal (azzal a megjegyzéssel, hogy az ügyészség nem tudta megállapítani, ki támadt közülük a rendőrökre), ott a harmadik bűncselekmény: a hamis vád. Ehhez képest a két ártatlan férfi került a bíróság elé.
És ezzel még mindig nem volt vége. Kiss Károly hadbíró alezredes fontosnak tartotta, hogy magyarázatot adjon az ítélet indoklásában az ítélet elhúzódására. Szerinte 1990 március elseje óta kódolva van a magyar Btk.-ba az, ami történt. Azóta, hogy a katonák (rendőrök, börtönőrök és más egyenruhások) bűnügyeit más eljárásban kell nyomozni és elbírálni, attól függően, hogy katonai vagy más bűncselekményt követtek el. Korábban minden egyenruhás, bármit is követett is el, a katonai bíróságok előtt felelt a tettéért.
A politika mocskos mancsa
Azelőtt a katonai büntetőügyek 83 százaléka két hónapon belül jogerősen befejeződött. Most viszont lassabban haladnak az ügyek. Kiss Károly rámutatott: a 2003-ben kirobbant Kulcsár-ügynek volt egy katonai mellékszála, tudniillik, egy akkori fontos beosztást betöltő tábornok törvénysértő találkozót bonyolított Kulcsárral. Azt az ügyet is Kiss hadbíró tárgyalta, és már tíz éve jogerős a döntés. Miközben magában a Kulcsár-perben (mivel azt újra kellett kezdeni) még első fokú ítélet sem született.
|
Ítélethirdetés kilenc évvel az események után
Kovács Bence / Népszabadság |
A kormány javaslatot készített a helyzet megoldására, mely szerint a katonák által elkövetett mindenféle bűncselekményt a jövőben ismét a katonai tanácsok tárgyaltak volna, de 2007 őszén egy prominens kormánypárti honatya a parlamentben megfúrta az előterjesztést.
– Úgy tűnik, a politikának nem volt érdeke, hogy ez, és az ehhez hasonló ügyek gyorsabban lezáruljanak – jegyezte meg a bíró.
Gyurcsány: Megdőlt a Fidesz teóriája
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban megvádolt rendőri vezetők perében született elsőfokú ítélettel „a Fidesz 2006 óta épített hazug politikájának egyik tartóoszlopa dőlt le". Gyurcsány Ferenc elnök az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: már a tárgyalás kezdetére megsemmisült az a „Fidesz által felépített teória", amely szerint az utcai zavargásokat az akkori kormány vezetői szervezték, provokálták ki, továbbá, hogy a rendőri túlkapások valódi oka a kormány, illetve a kormányfő közvetlen megrendelése volt. Gyurcsány szerint már a nyomozati szakaszban sem találták nyomát a hatóságok ezeknek a híreszteléseknek és vádaknak, így elmaradt „a Fidesz által annyira remélt" bűnvádi eljárás az akkori kormány vezetőivel szemben. Az ítélet pedig világossá tette, hogy nem állapítható meg a rendőri vezetők bűnössége - tette hozzá. A korábbi miniszterelnök szerint lehetséges, hogy voltak, akik hibáztak, de „rendőrszakmai hibát büntetőjogi tényállással összekeverni súlyos tévedés". Kiemelte: az ítélet a tekintetben megnyugtató, hogy talán végleg megcáfolta a jobboldalon népszerű összeesküvés-elméleteket, és reményt ad arra, hogy a magyar bíróságok egy része képes megóvni magát a "politikai megrendelések teljesítésétől".
