őt kizárólag természetvédelmi szempontok vezérelték.
Az Audi szakemberei azonban azt hangsúlyozták, hogy ők helyesen jártak el, elvégre a cég 2016. decemberi határidővel végrehajtja a kompenzációt és a kármérséklést mintegy 1,3 milliárd forint értékben.
Az első fokon eljáró Debreceni Törvényszék idén év elején nem jogerősen három év börtönre ítélte és három évre eltiltotta a közügyektől Zs. Ferenc Tibort. Az ítélet indoklásában elhangzott: a természetvédő a vallomásaiban többször ellentmondásba keveredett, így szavahihetősége megkérdőjelezhető. Az elsőfokú ítéletet a vádhatóság tudomásul vette, a vádlott és védője fölmentésért fellebbezett, így került az ügy a Debreceni Ítélőtáblára.
A mai ülésen Zs. Ferenc Tibor ügyvédje a perbeszédében közölte: egy jogi képviselő ritkán kerül olyan helyzetbe, hogy egy ítélet hibáit összesen 45 pontban kelljen összefoglalnia, márpedig ez esetben ez történt, hiszen szerinte az elsőfokú ítélet számos pontban összefüggéstelen, megalapozatlan és indokolatlan volt.
Mint mondta, az első fok átsiklott fölötte, hogy vitás ügyekben a nyomásgyakorlás a mindennapok része, így nincs jogi akadálya annak, ha különböző érdekek érvényesítése során az ellenérdekelt felek akár bírósági, hatósági eljárásokat is kilátásba helyeznek. Szerinte
ha védence nyomásgyakorlással élt az Audira, akkor ebben nincsen semmi törvénysértő,
ráadásul pénzátadás és károkozás nem történt. Hozzátette: Zs. Ferenc Tibor nem a saját maga előnyére, hanem a természetvédelem érdekében lépett föl, hiszen úgy vélte, hogy amit az Audi Győrben elpusztít, azt kárpótolni lehet másutt.
Az ügyvéd védence felmentését kérte, vagy ha ez nem történne meg, akkor felfüggesztett szabadságvesztésre tett javaslatot, álláspontja szerint ugyanis nem lehet börtönbe küldeni egy 60 éves, súlyosan beteg embert, aki egész életét a természetvédelemre tette föl.
A Fellebbviteli Főügyészség képviselője a perbeszédében azt mondta: a beszerzett bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a vádlott érdeke az volt, hogy a TTT részére támogatást kapjon. A vádhatóság szerint Zs. Ferenc Tibor a kompenzációt csak azért követelte az Auditól, hogy ezzel anyagi haszna származzon az egyesületnek, és ez a cselekménye a zsaroláshoz hasonlítható. Az ügyész szerint az első fokon eljáró bíróság érvelése megáll, a vádlott elkövette a vesztegetés bűntettét, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
Az utolsó szó jogán a zöld vezető azt mondta: mindig is a jogszerűség és a törvényesség motiválta, az Audival kötendő szerződést is azért mutatta meg jogásznak, hogy ne történhessék semmi törvényellenes. Hozzátette: az egész üggyel nem is akart foglalkozni, más természetvédelmi szervezetek kérésének tett eleget, s igazán akkor kezdte érdekelni a téma, amikor mélyebben megismerte a beruházást.
Zs. Ferenc Tibor hozzátette: soha nem gyakorolt nyomást az Audira, egész természetvédelmi tevékenysége során az állam és a társadalom érdekeit próbálta érvényesíteni. Hangsúlyozta: tiszta a lelkiismerete, de ha elítélik, akkor vállalja, hogy ő legyen a természetvédelem mártírja.
Az ítélőtábla ezután tanácskozási szünetet rendelt el, majd Elek Balázs kihirdette: az elsőfokú ítéletet annyiban változtatják meg, hogy három év börtön helyett két évet kap, s azt négy év próbaidőre fölfüggesztik. Az ítélőtábla szerint nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy a vádlott
az előnyt nem személyes célokra, hanem társadalmilag hasznos programokra kérte.
Az ítélőtábla enyhítő körülményként értékelte az idő múlását, a vádlott életkorát, előéletét és betegségét.
