– Itt nőttem föl, amikor vége volt a tanításnak, rögtön jöttünk focizni a Ligetbe – mondta szerdán este a Ligetvédők vendégeként Kukorelly Endre József Attila-díjas író a Városligetben, és elbeszélgetett azokkal, akik a múlt heti zajos fakivágás óta rendszeresen ellátogatnak a régi Kertem kocsma körüli területre.
 |
| Reviczky Zsolt |
– Amikor egy éve kiderült, milyen építkezéseket terveznek ide – mondta az író –, felhívott Baán László, akit különben bírok, mert jó arcnak tartom, na jó, a házassági tanúm nem ő lenne, de tisztelem benne, hogy szuper kiállításokat szervezett a Szépművészetiben. Arról próbált meggyőzni, hogy milyen nagyszerű lesz az átépített Liget. Azt válaszoltam, hogy katasztrófa. Kevés a zöldfelület Budapesten, inkább a roncsolt háztömbök helyére is parkot építenék. Ismerem a környéket, itt gyerekeskedtem, ott a Nyugati rozsdaövezet, miért nem oda építik a csodás épületeket. Még mindig bízom benne, hogy megfordul a szél, és lefarolnak róla. Ezek a fiúk tényleg csak az erőből értenek. Ha a civil társadalom nyomást tud gyakorolni, megijednek. Tudom persze, hogy a tömeget nehéz mozgósítani, mert nagy a passzivitás. LMP-s koromban egyszer körülláncoltuk a Parlamentet, meseszép volt. Jött egy tévéstáb, és azt találtam mondani, minden emberhez oda kell menni, és azt kell mondani: "Ébredj föl, kisköcsög!" Belemondtam a kamerába, aztán persze megijedtem magamtól, hogy miket beszélek. Vicc lett a dologból, nem bántam. Most is ezt mondanám, ha nem is ilyen meggondolatlanul, de mindenkit fel kellene rázni. Csak így lehet a Ligetet megmenteni. Akiben tűz és elszántság van, kötelessége segíteni.
