Az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz közel álló forrásunk szerint a támadásokat szinte kizárólag „vándorvírusok hajtották végre”.
Semmi nem utal arra, hogy az akciókhoz az Iszlám Államnak bármi köze is volna, sőt, arra sem, hogy a vírus útnak indítója ISIS-szimpatizáns volna.
Forrásunk szerint néhány esetben az információk arra utalnak, hogy szórakozó fiatalok heccből terjesztik a különböző honlapokról összeszedett jelképeket és üzeneteket.
Szongoth Richárd alezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda csúcstechnológiai bűnözés elleni osztályának vezetője és Pál Tamás őrnagy, osztályvezető-helyettes sem tudnak minden ügyről, mert az efféle támadások nyomozása a városi, illetve a kerületi kapitányságok hatáskörbe tartozik. Az összes ismert esetben a támadások gyengén védett, nyílt forráskódú programmal szerkesztett, szerény látogatottságú oldalakat érték.
A hackertámadások esetében nem kötelező feljelentést tenni, így elvileg megtörténhet, hogy a honlap tulajdonosa mindenkinél hamarabb észleli a támadást, ám még mielőtt ez mások számára is kiderülne, megszünteti a problémát. Így csak remélni lehet, hogy ha egyszer valóban az Iszlám Állam hackel meg egy magyar oldalt, ezt külön is jelzi, mert most az is előfordulhat, hogy az erre hivatott hatóságok nem szereznek tudomást a támadásról.
Jelenleg a magyar rendőrség számítógépes bűnözés elleni elit egységének a legtöbb munkát a weboldalakat átíró-lelassító hackerek, a zsaroló vírusok, a rendszeresen visszatérő internetes csalások, valamint a gyermekek szexuális kizsákmányolását segítő oldalak üzemeltetői adják. (A bankkártyákkal és az elektronikus fizetésekkel kapcsolatos visszaélésekkel külön egység foglalkozik az NNI-n belül.)
– Két-három év alatt hozzánk is minden beszivárog, amit Nyugaton ebben a műfajban kitalálnak – mondja Szongoth.
Nyugaton az online-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások oldalait sokáig csak heccből lassították le, vagy tették időlegesen elérhetetlenné, mostanában divat lett a zsarolás: a támadók pénzt kérnek azért, hogy ne lehetetlenítsék el egy-egy oldal működését.
Nálunk az Anonymus-csoport helyi „aktivistáinak” 2012-2013-as akciói óta komolyabb hacker-akciók nem voltak. Időről időre támad a magát rendőrségi honlapnak láttató zsaroló vírus, amely lefagyasztja a gépeket (főleg a pornóoldalakat látogatók komputereit, de nemcsak azokat).
Készítői arra hivatkozva, hogy a számítógép tulajdonosa tiltott tartalmakat látogatott meg a világhálón, amiért büntetőeljárás indulhat ellene, időlegesen működésképtelenné teszik a gépét. A blokkolás feloldásáért 25 ezer forintot kérnek. Ma már ezt bárki könnyedén feloldhatja, de volt olyan időszak, amikor a szakembereknek is több órás munkájába került a megfertőzött számítógép megmentése.
Újra és újra előjönnek a „nigériai csalásként” emlegetett trükkök. A nemzetközi tapasztalatok szerint százból öt próbálkozás bejön, mert mindig akadnak, akik elhiszik, hogy nyertek egy olyan játékban, amelyben soha nem vettek részt. Vagy, hogy lehetett egy olyan távoli rokonuk, aki dollármilliókat hagyott rájuk, s ha fizetnek pár száz eurót, máris ölükbe hull a mesés vagyon. Másokat úgy kopasztanak meg, hogy kihasználják a segítőkészségüket.
– Sajnos a számítógép-felhasználók egy része túlságosan hiszékeny, óvatlan és persze vannak, akik egyszerűen csak kapzsik
– magyarázzák az NNI szakemberei, akik szerint az például már önmagában gyanús, ha valaki a Western Unionon keresztül kéri az összeget, ami gyakorlatilag lenyomozhatatlanná teszi a pénz útját, főleg, ha a csalók az Európai Unión kívül veszik fel a pénzt.
– Volt olyan esetünk, amikor a sértett a Google-fordítóval írt szövegnek is bedőlt – mondja Szongoth alezredes. – Annyira meg akarta szerezni a csaliként felkínált pénzt, hogy semmi másra nem figyelt, csak arra, hogy mindent úgy tegyen, ahogy az őt megkereső ügyvéd (azaz a csaló) kérte.
Az ügyek legnagyobb hányadát a köznyelvben csak gyermekpornó-oldalakként emlegetett weblapok látogatóinak felderítése adja. Szongoth Richárd és Pál Tamás nem bocsátkoztak részletekbe arról, miként találják meg az efféle oldalakat látogató magyarokat.
– Nem dolgoztatunk hackerekkel – szögezték le. – Szerencsére a „fehér oldalon” is van elég sok kitűnő szakember, akik a segítségünkre lehetnek.
Megkönnyebbül a lebukott pedofil
A pedofil oldalakat látogatók elleni akciók zöme nemzetközi információcserén alapszik. Ha az együttműködő országok valamelyikének a rendőrsége felderít egy gyermekpornóoldalt, közreadja azokat az IP-címeket, amelyekről az adott oldalt látogatták. A „kuncsaftokkal” szemben már a nemzeti rendőrségek jár nak el.
– Nem magyarázkodnak és nem is védekeznek. Nincs olyan, hogy kérem, én nem gondoltam, hogy azok a lányok még gyerekek – mondja Szongoth Richárd. – Nehéz is lenne így védekezni, ha három-öt évesekről készült meztelen fotókat és más, otrombaságokat ábrázoló felvételeket találunk valakinek a képén. Egy 14 évesről mondhatja, hogy többnek nézte, de egy háromévesnél ez a védekezés nem működik. Többnyire megkönnyebbültnek tűnnek. Nyilván tudták, hogy amit tesznek, bűncselekmény, nem betegség, büntetendő cselekedet, és számítottak rá, hogy előbb-utóbb lebuknak. Megjegyzendő, hogy bár Magyarország a felnőtt filmek nemzetközi piacán tekintélyes gyártónak számít, viszont a rendőrség tudomása szerint gyermekpornó – legalábbis ipari méretekben – nem készül.
