Elszórnák a parlagfűpénzt

Úgy tudjuk, a korábbi években is volt rá példa, hogy kisebb összegeket az eredeti céloktól eltérően használtak fel, a civileket ugyanakkor ennél is jobban zavarta, hogy az elvben cél szerinti felhasználás is rendszerint értelmetlen volt. Olyan kirívó eset azonban sosem történt, mint a 2011-es, több mint egymilliárd forintos adófelajánlással: annak nagyobbik felét a kormány egyszerűen zárolta, a másik fele pedig – mint azt a HVG kiderítette – többek között egy cipőpucoló gép, laptopok és mobiltelefonok beszerzésére, illetve az agrártárcához tartozó hivatalok közüzemi számláinak kifizetésére ment el.

A kormány a botrány hatására visszapótolta a pénzt (nem a céltól eltérően felhasznált mintegy 450 milliót, hanem a zárolt és más területekre átcsoportosított 650 millió körüli összeget), amiből most pályázatot írt ki a földművelésügyi tárca társadalmi szervezetek számára a parlagfűirtással kapcsolatban. A keretből kizárólag olyan eszközöket lehet vásárolni, amelyekkel a parlagfű mechanikai, illetve vegyi úton gyéríthető, ilyesmire azonban a civileknek nincs szükségük.

Mint a Parlagfű Kerekasztal legutóbbi ülésén felvetették, a parlagfűvel szennyezett földek többsége állami vagy magánterület, oda ők be sem mehetnek, egyébként pedig eddig sem az akadályozta a parlagfűirtást, hogy nem volt elég kaszálógép (hanem például az, ha a hatóságok akkor sem lépnek fel az új földbérletpályázatok nagygazda nyerteseivel szemben, ha a földjüket beborítja a parlagfű, mint tavaly augusztusban Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester esetében). Az érintettek szerint a pályázati kiírás azon kitétele is értelmezhetetlen, hogy elbírálási kritérium a „vállalt parlagfű-mentesítésre kijelölt terület nagysága”, mivel az érvényben lévő szabályozás szerint a földhasználó kötelessége a parlagfűmentesítés, civil szervezetek a földhasználatra jogosultak helyett ilyen nyilatkozatot nem tehetnek.

Információink szerint a kerekasztal ülésén a társadalmi szervezetek jelezték a kifogásaikat, illetve a pályázat visszavonását, módosítását kérték, a szaktárca jelenlévő képviselője azonban csak a kérés továbbítására tett ígéretet, érdemi reakcióra nem volt felhatalmazása. A civilek viszont attól tartanak, hogy a parlagfűpályázat újabb értelmetlen pénzszórásba torkollik, miközben a kétmillió embert érintő parlagfűallergia továbbra is az ország egyik legsúlyosabb, megoldatlan népegészségügyi problémája marad.