|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Míg korábban a Republikon Intézet (amely elsőként állt elő a saját előválasztás-elképzelésével) hasonló megfontolásból a személyes részvételhez kötött szavazást írta elő, a Párbeszéd Magyarországért tervezetében az internetes szavazási opció is szerepel a minél nagyobb részvétel biztosítása érdekében. A PM-koncepció alapján a részvételre regisztrálók három szavazólapot kapnának: egyet-egyet az egyéni jelöltjük és a kormányfőjelölt megnevezésére, a harmadikat pedig arra használhatnák föl, hogy a listás jelöltek sorrendjét befolyásolják.
A Republikon szavazásán a relatív többséget megszerző egyéni induló automatikus jelöltséget szerezne, a PM szerint azonban a másodlagos preferenciákat is figyelembe vevő abszolút többségi rendszer alkalmazására lenne szükség, hiszen egy országos választási sikerhez a többség számára legelfogadhatóbb jelöltet kell kiválasztani. A preferenciális szavazás (ahol nem egy jelöltre kell szavazni, hanem többet lehet rangsorolni) a sokkal drágább kétfordulós megoldás kiváltására is alkalmas lehet.
A listás helyek elosztása a szabad listás választás eljárásrendje szerint történne, azaz a választók határozhatnák meg az előválasztáson induló jelöltek erősorrendjét és mandátumhoz jutási esélyét: minden szavazó legfeljebb tíz nevet írhatna fel a szavazólapra azok közül, akik megszerezték a listás induláshoz szükséges ezer ajánlást (országos listás jelöltet az ország bármely településéről lehetne ajánlani, egyéni jelöltet csak a választókerületben szavazó állampolgár ajánlhatna).
Külön szabályok vonatkoznak a miniszterelnök-jelölt kiválasztására: itt 5000 ajánlás kell az induláshoz, és az egyéni jelöltekhez hasonlóan a másodlagos preferenciákat is figyelembe vevő abszolút többségi rendszerben dőlne el a kérdés.
A Párbeszéd Magyarországért a munkamódszerhez pontos menetrendet is javasolt. Az ellenzéki párt elképzelése szerint 2017 végére le kell zárni a folyamatot, amihez jövő júliusig meg kell állapodni a részletekről, szeptemberig le kell bonyolítani a regisztrációs kampányt, október és december között pedig magát az előválasztást.
„A miniszterelnök-jelöltek és a megyeszékhelyeken lévő egyéni választókerületek jelöltjei a megyeszékhelyen vitáznak, míg az egyéb választókerületek jelöltjei a választókerületük központjában vitáznak egymással. A lehető legtöbb településen lehetővé kell tenni a viták közvetítését és a személyes szavazás lehetőségét. Javaslatunk szerint az online szavazók számára ugyanazon a napon kell biztosítani a szavazás lehetőségét, amikor a saját településükön a személyes szavazás zajlik. Nagyon fontos, hogy a kampány ne korlátozódjon a nagyvárosokra” – írja a koncepció, amely szerint az egész folyamatot mikroadományokból, illetve a regisztrációs hozzájárulásokból finanszíroznák.
Úgy tudjuk, a PM a programot a Jobbikon és a Thürmer-féle Munkáspárton kívül az összes ellenzéki pártnak elküldi. A fogadtatásról előzetesen annyit lehet tudni, hogy az MSZP jelenlegi vezetése támogatja a javaslatot (információink szerint a párt alsóbb szintjei már kevésbé, ők inkább az önálló indulásra és a belső jelöltállításra szavaznának), és az Együtt is kiállt mellette. A DK eddig meglehetősen szkeptikusnak és tartózkodónak bizonyult, egyértelmű nemet viszont nem mondott.
Így előválasztanak ők
Ahogyan a PM koncepciójában olvasható, az előválasztás intézménye hosszú ideje része az Egyesült Államok politikai rendszerének, de egyre gyakrabban használják Európában, például Olaszországban és Franciaországban helyi és országos szinten is. Legutóbb a marosvásárhelyi magyar közösség szervezett sikeres előválasztást. A javaslatban hangsúlyosan szereplő preferenciális szavazás az ausztrál választási rendszerben kristályosodott ki. Ebben a szisztémában a választók minden jelöltet rangsorolnak aszerint, hogy melyiket mennyire támogatják. Ha van olyan jelölt, amelyik megkapja elsőre a helyezések több mint 50 százalékát, akkor ő nyerte meg az előválasztást. Ha nincs ilyen, akkor a legkevesebb első helyezést kapó jelölt kiesik, és a rá adott másodlagos szavazatokat hozzáadják a talpon maradt jelöltek elsődleges szavazataihoz. Mindezt addig folytatják, amíg valamelyik jelölt meg nem kapja az így számított elsődleges szavazatok több mint 50 százalékát, elnyerve a jelöltséget.
