Az avatást megelőző misére igyekvő Pad Jenő, az egykori kántor pedig azt mondja a családról: jó dolgos emberek voltak, neveltek hat gyereket, és jól művelték a földet, míg a téesz el nem vette tőlük.
- És jó templomba járó emberek is voltak Mádlék – toldja meg a volt kántor, s a térre mutat:
Mádl Ferenc édesapja itt halt meg, kijött a miséről és összeesett szegény.
|
Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Mádl Ferenc szobrának avatására messziről is jöttek olyanok, akik valamiért kedvelték vagy ismerték őt. Gácsi Mária pedig azért autózott Bándra, mert Siófokon élő öccse, Gácsi Barna készítette a szobrot.
- A német nemzetiségi önkormányzathoz érkezett a magánkezdeményezés, s a Bándért közalapítvány közreműködésével közadakozásból jött létre a szobor – erről a nemzetiségi önkormányzat elnöke, Schindler József tájékoztat.
- A professzortársak, a tanítványok, a barátok és a család is segített, s adott pénzt a köztársasági elnöki hivatal is – egészíti ki Steigerwald Zsolt polgármester, majd a szoborra mutat: olyan, mintha Feri bácsit visszakaptuk volna. Bándi életének két helyszíne jellemzi őt: mögötte az iskola, előtte a templom.
|
Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az iskola falán emléktábla hirdeti. Ebben az épületben kezdte tanulmányait a köztársasági elnök. „Élete legyen példa az utókor számára!"
A néhai elnök szülői háza családi tulajdonban maradt, testvérei gyakran fordulnak itt meg az unokákkal. Az épületen nincs emléktábla.
Kész Zoltánnal, a térség országgyűlési képviselőjével is találkozunk Bándon. Ő elsősorban azért tiszteli Mádl Ferencet, mert „hitt az európaiságban, a jogállamiságban és a kis közösségek erejében."
A mise után a polgármester mondott néhány érdemi szót Mádl Ferencről. Azt az önmeghatározását idézte, hogy egész életében próbált rendes ember lenni. Beszélt az iskoláról, Kati néniről aki megtanította Mádl Ferencet a betűvetésre, későbbi szenvedélyére az olvasásra és az írásra. Szoboravató beszédében Kövér László házelnök méltatta Mádl Ferenc munkásságát. Azzal kezdte, hogy az öt éves fiú egy karácsonyi misén a szomszédos Márkó templomának oltárképén megijedt az oroszlántól. Az édesapja elmagyarázta, hogy az oroszlán képében megjelenő gonoszt legyőzi a jó, aki Szent Márk, a templom védőszentje. Mádl Ferencben kialakult a jó és a rossz megkülönböztetésének képessége, s bár sokszor állította választás elé az élet, mindig a jó utat választotta – fogalmazott Kövér László.
|
Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A „szocialista nemzetrombolás" évtizedeiben is a nemzeti gondolat mellé állt – hangoztatta az Országgyűlés elnöke, később pedig úgy fogalmazott: 1995-ben „az első posztkommunista visszarendeződés" idején is a nemzeti polgári politikai tábor újraszervezésében vett részt.
Az ünnepségen sokan emlegették az elnök bölcsességét, szelídségét, európaiságát, s többször is idézték Mádl Ferenc hitvallását, mely szerint „a jog az erkölcs minimuma."
