galéria megtekintése

Hatalmi kegy az egyházi lét

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 25. számában
jelent meg.

Czene Gábor
Népszabadság

Az egyházként elismert vallási közösségek egyszázalékos adófelajánlásokra (és azok állami kiegészítésére), alanyi jogon járó támogatásokra és kedvezményekre jogosultak.

Szóval: nem kizárólag erkölcsi, hanem kemény anyagi vonzata is van annak, hogy egy vallási szervezet elnyeri-e a – mostani szóhasználattal – „bevett egyház” státuszát. Az 1990-ben elfogadott egyházi törvény maradéktalanul biztosította a vallásszabadságot, de lehetőséget adott olyan visszaélésekre is, amelyekkel a rendszerváltáskor még senki sem kalkulált.

falseKocsis Zoltán / Népszabadság

Az egyházak száma egy idő után drasztikus növekedésnek indult. Szélsőjobbos fanatikusok, hagymázas kóklerek, üzleti vállalkozások, állatvédő szervezetek, szociális és oktatási intézmények is egyházként jegyeztették be magukat. A törvény tehát megérett a változtatásra, ehhez azonban a pártok kétharmados egyetértésére lett volna szükség. Nem jött össze. A jobboldal kezdetben a szektaveszélyre, majd a bizniszegyházakra hivatkozva akart szigorítani.

 

A baloldal attól tartott, hogy ez csak ürügy, a jobboldal valójában a nagy keresztény egyházakat szeretné még inkább privilegizált helyzetbe hozni.

Fotó: Kocsis Zoltán / Népszabadság

2010-ben a Fidesz–KDNP megszerezte a kétharmados többséget. A háttérben a KDNP-s Szászfalvi László vezetésével folytak az egyeztetések az egyházi törvényről. Végül olyan előterjesztés született, amely viszonylag széles körben konszenzusnak örvendett. Ez volt az a koncepció, amelyet – bár a kormány is áldását adta rá – az utolsó pillanatokban felülírt a Fidesz. A kapkodva elfogadott tákolmányt minősítette kodifikációs remekműnek Semjén Zsolt. Az új egyházi törvény felszámolta a vallásszabadság lényegi elemét: politikai döntéstől, a parlamenti többség kegyétől tette függővé, hogy mely vallási közösség kerülhet (maradhat) egyházi státuszban.

A legvadabb álmaiban sem

Iványi Gábort a Kádár-rendszerben politikai okokból tíz hónapos felfüggesztett börtönre ítélték, a lelkészi tevékenységtől is eltiltották. Utcai prédikátorként folytatta. A rendszerváltás után az SZDSZ színeiben parlamenti képviselő is volt. Annak idején Orbán Viktor két gyerekét is ő keresztelte, az Orbán házaspárt is ő adta össze, sok évvel polgári házasságuk megkötése után.

Lapunknak adott egyik interjújában Iványi elmondta: a szocializmusban elszenvedett üldöztetés után legvadabb álmaiban se gondolta volna, hogy vallási közösségétől a demokráciában – pont a Fidesz kormányzása idején – megvonják az egyházi státuszt.

Ezt meg lehetett tagadni azon egyházaktól is, amelyek egyébként a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek eleget tesznek. Az egyházi törvény kálváriát jár. Újabb és újabb változatok készülnek, az Alkotmánybíróság kétszer is visszadobta a jogszabályt. Strasbourg is elmarasztalta a magyar államot. A jogfosztott egyházak milliárdos nagyságrendű kártalanításra számíthatnak, a pontos összegről jelenleg is folynak a tárgyalások a kormánnyal. A legnagyobb feltűnést a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség esete keltette.

5 év veszteségei

Mellékletünkben az elmúlt öt év veszteségeit vesszük számba az élet különböző területein. A sorozat többi cikkéért ide kattintsanak.

Az Iványi Gábor-féle felekezet hiába felelt meg minden törvényi kritériumnak, a kormány eddig nem tartotta méltónak arra, hogy újra egyházi státuszba vegye. A szövetségesnek tekintett egyházaknak viszont a kormány kéretlenül is kedvezni akar. Csak a katolikusok (elsősorban Erdő Péter) ellenállásán múlt, hogy az egyházi esküvő nem kapott állami elismerést. A „kötelezően választható” hitoktatást viszont bevezették az iskolákban, ami szintén nem az egyházak kérésére, hanem a kormány akaratából történt.

Hulljon… a szegénye

A kormány szociálpolitikájában „egy markáns irány létezik, ez pedig a szegények büntetése”. „Európában példátlan dolog, hogy semmiféle szociálpolitikai kísérlet nem történt a kormány részéről, hogy a válság hatását azoknál mérsékelje, akiket a leginkább sújtott.” „Nem nőtt a születésszám, sőt 2012-re Európában Magyarországon lett a legalacsonyabb a fertilitási ráta, azaz nálunk vállalják a legkevesebb gyermeket a nők.” „Pedig a családi adókedvezmény bevezetésének és a 16 százalékos egykulcsos adónak… kifejezetten a gyermekvállalás ösztönzése volt a célja a jobban kereső, ún. »dolgozó« családok körében.

A családi adókedvezménnyel és a gyeddel is nagyon nagyvonalúan bánnak a családok egy bizonyos részénél, miközben sehol nem történt olyan a kontinensen, hogy a válság után a segélyeket ne emelték volna legalább reálértéken, az inflációt követve. Ehhez képest nálunk nominálértéken csökkentek.” „Sehol másutt hasonló, nagyon drágán és kevéssé hatékonyan megszervezett közmunka nincs a világon.”

„Az is példa nélküli, hogy három hónapra vágják meg a munkanélküli-járadék idejét. Minél tovább van valaki a közmunkaprogramban, annál kisebb az esélye arra, hogy a valós munkaerőpiacon munkát találjon.”

Szikra Dorottya, az ELTE adjunktusa nagy tanulmányban elemezte az Orbán-kormány szociálpolitikáját a Journal of European Social Policy című folyóiratban. Megállapításait a 444-nek adott interjújában foglalta össze (horváthbence: Egyetlen határozott irány van, a szegények büntetése, 2014. szeptember 30.). Ezek közül idéztünk néhányat. (R. S.)

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.