Az egyházként elismert vallási közösségek egyszázalékos adófelajánlásokra (és azok állami kiegészítésére), alanyi jogon járó támogatásokra és kedvezményekre jogosultak.
Szóval: nem kizárólag erkölcsi, hanem kemény anyagi vonzata is van annak, hogy egy vallási szervezet elnyeri-e a – mostani szóhasználattal – „bevett egyház” státuszát. Az 1990-ben elfogadott egyházi törvény maradéktalanul biztosította a vallásszabadságot, de lehetőséget adott olyan visszaélésekre is, amelyekkel a rendszerváltáskor még senki sem kalkulált.
falseKocsis Zoltán / Népszabadság |
Az egyházak száma egy idő után drasztikus növekedésnek indult. Szélsőjobbos fanatikusok, hagymázas kóklerek, üzleti vállalkozások, állatvédő szervezetek, szociális és oktatási intézmények is egyházként jegyeztették be magukat. A törvény tehát megérett a változtatásra, ehhez azonban a pártok kétharmados egyetértésére lett volna szükség. Nem jött össze. A jobboldal kezdetben a szektaveszélyre, majd a bizniszegyházakra hivatkozva akart szigorítani.