Senkit se hagyjunk az út szélén. A gyerekeket se. Nekik ugyanis nincs idejük kivárni, hogy jobbra forduljanak a dolgok, mert addigra felnőnek, és egész életükben cipelik magukkal mindazon hátrányokat, amelyek gyerekként rájuk rakódtak – hívta fel a figyelmet Tausz Katalin gyermekszegénységgel foglalkozó szociológus az UNICEF legújabb jelentésének bemutatásakor.
Játszótér Lyukó-bányán: esélyük sincs a kitörésre Móricz-Sabján Simon / Népszabadság
Egyetlen ország sem dőlhet hátra – derült ki a felmérésből, a társadalom alsó jövedelmi tizedébe tartozó családok, illetve a középosztálybeli gyerekek közötti különbség ugyanis a fejlett országokban is tetten érhető. Legfeljebb a mértéke különböző.
A 41 vizsgált országból 19-ben a gyerekek több mint tíz százaléka átlagjövedelem alatti háztartásban él. Magyarországon az alsó tizedbe tartozó gyerekek 60 százaléka olyan családban él, ahol reggelente senki nem indul munkába. Az UNICEF legújabb – fejlett országokban élő gyermekek közötti egyenlőtlenségekről szóló – jelentését az Emberi Erőforrások Minisztériumához is eljuttatják azt remélve, hogy nem egy lesz a polcon sorakozó tanulmányok között, hanem segít új szakpolitikai célok megfogalmazásában. Lenne min javítani.
Az Európai Unió és az OECD 41 országát rangsoroló jelentésben Magyarország nem szerepelt nagyon rosszul. A relatív jövedelmi különbségek listáján 21. helyre került, a tanulmányi teljesítménybeli különbségeknél 17., a gyermekek önbevallásán alapuló egészség-egyenlőtlenség alapján a 18., az élettel való elégedettség tekintetében a 15. lett a rangsorban.
Románia, Bulgária, Mexikó és Törökország rendre rosszabbul teljesít nálunk, a Skandináv országok jobban. Az egyes mutatók azonban tartogatnak meglepetéseket. A jövedelmi különbségek listavezetője Norvégia – 37 százalékkal jut több a középosztálybeli gyerekre az alsó tizedbelinél, Romániában 87 százalék a különbség, Magyarországon 48. Vagyis az alsó tized feleannyiból él, mint a nemzeti közép.
hirdetés
2013-ban a gyermekszegénységi ráta Magyarországon 15 százalék volt, a gyermekes háztartások fele szegénynek minősült, azaz legalább három tényező – például nem megfelelő lakhatás, hiányos étkezés – érinti a családot (lásd táblázatunk). A legalsó jövedelmi tizedbe tartozó gyerekek 93 százaléka ilyen családban él – hívta fel a figyelmet Lux Ágnes, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság
A rangsor egyik különlegessége az egészség-egyenlőtlenség, amely 11-15 éves gyerekek önbevallásán alapul. A felmérés során arra kérdeztek rá, hogy az elmúlt hat hónapban milyen gyakran tapasztaltak különféle pszichoszomatikus tüneteket (például fejfájás, lehangoltság, alvászavar). Már a listaelső Ausztriában is sokkal több panaszuk van a szegény gyerekeknek a tehetősebbeknél. Törökországban a gyermekek több mint fele, Franciaországban a gyermekek harmada, Magyarországon kicsivel több, mint a negyede tapasztalja a tünetek valamelyikét nap mint nap.
Nagyon érdekes az élettel való elégedettség rangsora is, ahol az „átlaggyerek" a tízes skálán 8-ra értékeli a saját életét, a szegények többnyire 2,5-3-ra. A legkisebb különbséget Hollandiában mérték (2002 óta ott a legalacsonyabb), de nem igazán érzik rosszul magukat a dán és az ausztrál gyerekek se. Hazánkban a gyerekek 6,3 százaléka értékelte négyesnél kevesebbre az életét.
