galéria megtekintése

Hernádi Zsolt folyamatosan jár külföldön

0 komment


Marnitz István

Mivel a Hernádi Zsolt elleni horvát elfogatóparancsok most épp különböző parkolópályákon haladnak, a Mol első embere különösebb gond nélkül tesz látogatásokat külföldi országokban – derült ki a Mol mai közgyűlésén. A legnagyobb magyar társaság pénzügyei az olajárzuhanás ellenére kiegyensúlyozottak, bár a tényleges eredmény több százmilliárd mínusz lett. A cég irányító testületeibe bekerült Ivan Miklós korábbi szlovák miniszterelnök-helyettes is.

Legutoljára a múlt héten járt külföldön Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója – tájékoztatta lapunkat az érintett a legnagyobb magyar társaság mai közgyűlését követő sajtótájékoztatón. Megerősítette: továbbra se szerepel az Interpol körözési listáján (ez közel fél éve felülvizsgálat alatt áll), így rá nézve kedvezőtlen következmények nélkül megjelenhetne a világ bármely pontján. Emellett a meglátogatni szándékozott államok a horvát hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs érvényesítésétől is eltekinthetnek – tette hozzá.

Eszerint tehát Hernádi Zsolt folyamatosan látogat külföldi államokat. Pedig továbbra is érvényben van a Mol első embere ellen három éve a horvát ügyészség által kiadott nemzetközi elfogató- és körözési parancs: szerintük ugyanis a Mol első embere csúszópénz segítségével érhette el Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőnél, hogy az ottani állam átadja az INA nevű energiacég irányítási jogait a legnagyobb, de még kisebbségi – 49 százalékos – tulajdont magáénak tudó Molnak. A Mol, Hernádi és Sanader is kezdettől fogva határozottan tagadja a – valóban nem túl meggyőző – vádakat. Noha Sanader jogerősen letöltendő szabadságvesztést kapott, a horvát Alkotmánybíróság új eljárást rendelt el. Hernádi Zsoltot a magyar hatóságok nem adják ki. Zágrábi pere még nem is kezdődött érdemben: tájékoztatása szerint egy éve zajlik annak vizsgálata, hogy jogában áll-e magyar nyelven megkérni a vádiratot.

Mindazonáltal ennek tudható be az is, hogy Hernádi Zsolt nem jelölteti magát tovább a Mol alelnöke, Csányi Sándor irányította OTP Bank igazgatóságába. Mindez annak a játszmának a része lehet, mely szerint a mindenkori horvát kormány ellenzi a Mol számos INA-val kapcsolatos döntését és kisebb tulajdonosként is beleszólást követelnek nemzeti energiatársaságuk életébe. Annak ellenére, hogy a Mol a választási ciklusokon átívelő perpatvarban valamennyi kormányváltástól a rá nehezedő nyomás enyhülését remélheti – és a horvátok most is elküldték az aktuális, éppenséggel balközép rezsimet –, Hernádi Zsolt érzékelhető tompasággal nyilatkozott a horvát viszonyokról. Nem a két állam, hanem az INA érdekében lenne szükség a társaságnál azonnali hatékonyságjavításra – szögezte le. (A legélesebb ellentét a sziszeki finomító bezárása kapcsán rajzolódott ki.)

 

A közgyűlésen leginkább a – 24,6 százalékig állami tulajdonú – Mol kiegyensúlyozott helyzetét domborították ki. Ezen a – tulajdonosok által is elfogadott – valós képen ugyanakkor néhány folt azért éktelenkedik. A külföldi befektetők által kiemelten figyelt "újrabeszerzési árakkal becsült, tiszta, adózás, kamatfizetés és leírások előtti eredmény" (EBITDA) a nemzetközi olajár összeesése ellenére is rekordszintre, 2,5 milliárd dollárra nőtt. E tekintetben idén kétmilliárd dollár a cél. Ám a mindezen tételek érvényesítése utáni, végső tavalyi eredmény a magyar számviteli szabályok alapján 190 milliárd, a nemzetközi szabványok szerint pedig 257 milliárd forint veszteséget mutat. Így pénzügyi tartalékaik ennyivel, valamint az ezen felül a tulajdonosoknak kifizetett 55 milliárd forinttal is csökkenteni kellett. Igaz, még így is maradt több mint ezermilliárdjuk.

A két eredménytípus közötti óriási – közel ezermilliárdos – különbség elsősorban abból adódik, hogy – alapvetően az olajárcsökkenés miatt – leírtak a nemrég felvásárolt északi-tengeri fúrótornyok értékéből, sőt kurd kútjaikat a kis hozamkilátásokra hivatkozva el is hagyták. Simola József pénzügyi vezérigazgató-helyettes e tárgyú tudakozódásunkra adott válaszából kitűnt: hasonló nagyságrendű rendkívüli leírással idén nem számolnak. Noha "EBITDA alatti tételekről" nem nyilatkoznak, érzékeltette, idén azért a tavalyinál kedvezőbb végső eredményre számítanak.

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató az olajár várható alakulásával kapcsolatos bizonytalanságainak adott hangot. Ám ebben is visszaigazolva látja a több lábon állás helytállóságát, amennyiben a kitermelés kétségkívül csökkenő eredményeit tavaly a feldolgozás-kereskedelem (a finomítás, az üzemanyag-értékesítés és a petrolkémia) csúcsszintű nyeresége ellensúlyozta. Kiemelte költségcsökkentési akcióik hatását. Többek között az olasz ENI térségi – így például magyarországi – hálózatának felvásárlása után immár napi egymillió autós tankol Mol-tulajdonú kutakon. Mindemellett idei beruházási terveiket visszametszették: a továbbra is igen alacsony olajárak mellett még nagyobb hangsúlyt kap a takarékosság.

Egykori szlovák miniszterelnök-helyettes a Molnál

A közgyűlés döntése értelmében a horvát Zarko Primorac helyett a szlovák Ivan Miklos lett a Mol úgynevezett auditbizottságának póttagja. Ivan Miklos, aki a felügyelőbizottságba is bekerült, korábban Szlovákia miniszterelnök-helyettese volt, azt megelőzően pénzügyminiszter, privatizációs tárcavezető, jelenleg tanácsokat ad az ukrán pénzügy-, valamint gazdasági és kereskedelemfejlesztési minisztereknek. Szivek Norbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányította Magyar Nemzeti Vagyonkezelő első emberét felügyelőbizottsági tagságát követően most beválasztották az auditbizottságba is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.