galéria megtekintése

Disznóólban tartották a két gyereküket, de Miskolcon már senki nem akar emlékezni

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 28. számában
jelent meg.


Doros Judit
Népszabadság

Térdig koszban, romlott ételmaradékok, koszos műanyag flakonok között, egy korábban disznóólként használt épületben élt egy négy- és egy egyéves kisgyermek Miskolcon. Csoda, hogy időben sikerült őket kimenteni ebből a környezetből.

A miskolci Csermőkei út nem tartozik a város irigyelt részei közé. Az egyetemváros és a hajdani acélművek közötti dombos területen főként hétvégi házak állnak, de korábbi funkciójukat rég elvesztették: nem pihenni, kertet gondozni járnak ki az emberek, a hely sokkal inkább végső menedék azok számára, akiknek különben már csak az utca maradna.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

Ide érkezett meg néhány évvel ezelőtt egy húszéves lány és hasonló korú élettársa két kicsi gyerekkel. Hogy honnan jöttek, senki sem tudta. Az utca elején, egy emeletes házban élő, a környékbelieknél tehetősebbnek tűnő roma vállalkozó adta oda nekik a portáját, amelyen egy kisebb ház és egy korábban állattartásra használt épület volt. A pár az utóbbiban kapott menedéket, cserébe a családfő a férfi lovait gondozta. Két éve az egyik szomszéd jelezte a gyámhivatalnak, embertelen körülmények között él itt két kisgyerek. A gyámügyeseket is megdöbbentette, ami a helyszínen fogadta őket.

 

A szomszédban lévő disznóólból átfolyó ürülék fertőzésveszélyt okozott. A család lakrészében semmilyen tisztálkodásra, főzésre szolgáló berendezés nem volt.

A gyerekek rendkívül elhanyagolt állapotban, koszosan, tetvesen a földön játszottak a koszos pelenkáikkal. Orvosi ellátást nem kaptak. A lakóhelyiségben vastagon állt a kosz, a szemét, mindenhol cigarettacsikkek voltak. A nő élettársa a kislányokat rendszeresen bántalmazta.

A miskolci család- és gyermekjóléti szolgálathoz 2013. október 30-án érkezett jelzés az illetékes védőnőtől a gyermekek súlyos fokú elhanyagolásáról – tájékoztatott Földessy Judit, a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény igazgatója. Másnap reggel a családgondozó, a szolgáltatási központ vezetője és a védőnő kiment a családhoz. Érkezésükkor az anya karjában tartotta kisebbik, akkor egyéves gyermekét, aki keservesen sírt. Az anya elmondta, hogy a babakocsit lakrészük meredek járdáján hagyta, így a gyermek kiesett belőle. Időközben a szomszédok már hívták a mentőt. A nagyobbik gyermek az anya elmondása szerint a nagyszülőknél volt.

A családgondozó tájékoztatta a gyámügyi előadót, és javaslatot tett a gyermekek ideiglenes elhelyezésére. A sérült kislányt a gyermek-egészségügyi központba szállították, a nagyobbik gyereket végül a rendőrség segítségével találtak meg, s átmenetileg otthonban helyezték el. Később a két kislány a dédszülőkhöz került, ám pár hónap múlva a családgondozó a gyermekorvossal és a védőnővel egyetértésben javasolta a nevelésbe vételüket, mert a dédszülők sem tudtak róluk megfelelően gondoskodni. A kicsik két hete kerültek nevelőszülőkhöz, anyjuk szülői felügyeleti joga továbbra is szünetel.

Az anya – tudtuk meg – azóta újabb gyermeknek adott életet, ám a csecsemő a családgondozó javaslatára születése után a kórházból azonnal nevelőszülőkhöz került.

Az ügyészség a napokban megszületett vádiratában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását és a gyermekek szülői felügyeleti jogának megszüntetését indítványozta a nővel és élettársával szemben.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

A szomszédok bizalmatlanok, s ha tudták is, hogy mi folyik a házban, ma már mindenki igyekszik elfelejteni a történteket – tapasztaltuk a helyszínen. Memóriaproblémái akadtak annak az asszonynak, az utcabeli tehetősebb vállalkozó feleségének is, akinek pedig jobban bele kellett látnia a család életébe, elvégre saját, lakhatásra alkalmatlan portájukat adták oda nekik. Először mintha nem is emlékezne, milyen fiatal párról beszélünk, aztán azt mondja, legalább tíz éve nem élnek ott. Amikor szembesítjük vele, hogy ez lehetetlen, úgy reagál: ő nem tudott semmiről, a gyerekeket sose látta. Szavai szerint az épületet már rég elbontották, az udvarban pedig azóta egy másik pár él, rendesen járnak dolgozni, s a gyerekeiket is hordják óvodába, iskolába.

Veszélyes viszonyok

Kiskorú veszélyeztetése az, amikor egy szülő megszegi ellátási kötelezettségét vagy bűncselekmények elkövetésébe vonja be a gyermekét – mondta lapunknak Martossy György, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség szóvivője. Utóbbira is akadnak szörnyű példák: nemrég az egyik borsodi településen egy óvodába járó kisfiút vett rá az anyja, hogy lopja el az óvónő pénztárcáját, és adja ki a kapun. Az olyan mértékű elhanyagolás, amilyenről riportunk szól, szerencsére elég ritka – tette hozzá. Az iskolakerülés jóval elterjedtebb, noha az is veszélyeztetésnek számít. Az új szabályozás alapján ötven igazolatlan óra után megvonhatják az iskolalátogatási támogatást is. Ennek ellenére az ilyen jellegű ügyek száma sem Miskolcon, sem más borsodi térségben nem csökkent az utóbbi években.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.