- A beruházások kezdetben jelentős élénkülése átmenetinek bizonyult. A beruházások 2013–2014-ben tapasztalt tekintélyes
mértékű növekedése tavaly megállt, és idén az uniós finanszírozású beruházások átmeneti csökkenése miatt várhatóan kis mértékben negatívvá válik.
- A költségvetési hiányt visszafogták, az államadósság aránya fokozatosan csökken.
- Az adózás területén némi haladást jelentett a hitelintézetek különadójának jelentős csökkentése. Jelentős haladást jelentett az adócsalás elleni szakpolitikai intézkedések bevezetése.
Ami az Európa 2020 stratégia szerinti nemzeti célok megvalósítását illeti, Magyarország jól teljesít az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló energia felhasználásának fokozása és a felsőoktatás tekintetében, de több erőfeszítésre van szüksége a foglalkoztatási ráta és a K+F kiadások emelése, illetve a korai iskolaelhagyás és a szegénység csökkentése terén.
- A külső egyensúlyhiány jelentősen csökkent, de több kockázat fennmaradt. A belső pénzügyi egyensúlyhiányok is csökkentek, de továbbra is fennállnak kihívások.
- Magyarország csak korlátozottan képes új közvetlen külföldi befektetések vonzására
Kockázatok és mellékhatások
- Az államadósság aránya az évtized eleje óta csökken, de még mindig magas, ami sérülékennyé teszi az államháztartást.
- Magyarország az adópolitika és az adóigazgatás közelmúltbeli jelentős korszerűsítése ellenére továbbra is alkalmaz ágazati különadókat, ami potenciális akadálya a beruházásoknak.
- A közmunkaprogram segített a munkanélküliségi ráta csökkentésében, de nem javítja kellő mértékben a résztvevők foglalkoztathatóságát.
- A közbeszerzési verseny továbbra is korlátozott, továbbá a magánvállalkozások működését és a beruházásokat a szabályozás kiszámíthatatlan változásai és az adminisztratív terhek is akadályozzák.
- A munkaerőpiac helyzete egyenletesen javul, de a munkaerő-piaci, a szociális és az oktatási politika több kihívással szembesül.
- A szociális és a szegénységi mutatók nem javultak a gazdaság élénkülésének megfelelően. Emellett úgy tűnik, hogy a
szociális védelmi rendszer nem nyújt megfelelő támogatást a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévőknek. Az egészségügyi rendszer szintén komoly kihívásokkal szembesül.
A társadalmi befogadás mutatói* | | 2009 | 2014 |
| Szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők | 29.6 | 31.1 |
| Szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő gyermekek | 37.2 | 41.4 |
| Szegénységi arány | 12.4 | 14.6
|
| Súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya | 20.3 | 23.9
|
| * a teljes népesség százalékában |
Fejétől bűzlik
Az országjelentésben tüzetesen áttekintették, hogy milyen területeken történt változás a Bizottság korábban megfogalmazott ajánlásai óta. A táblázatból azokat a témákat válogattuk ki, ahol jelentős előrelépés történt, illetve egyáltalán nem következett be változás:
- Nincs haladás a bankszektorban a megnövelt állami tulajdonból fakadó függő kötelezettségekhez kapcsolódó kockázatok csökkentésében. A bankszektorbeli állami tulajdon a Budapest Bankfelvásárlásának befejezésével még inkább kibővült.
- Jelentős haladás történt az adókijátszás elleni küzdelemben. Az adócsalás és az adókijátszás ellen hozott intézkedések látható eredményeket hoztak, és a 2016-os költségvetés még további bevételnövekedésre számít.
- Nincs haladás a korrupció elleni keret fejlesztésében. Az új Nemzeti Korrupcióellenes Programot nem alakítják át annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a korrupció megelőzésében és a visszatartó erejű szankciók alkalmazásában.
A magas szinten elkövetett korrupció kivételes esetekben jár büntetőeljárás alá vonással.
- Nincs haladás a közmunkaprogramra szánt költségvetési forrásoknak az elsődleges munkaerőpiacra történő integrációt előmozdító aktív munkaerő-piaci intézkedésekre való átcsoportosításában. Magyarországon a közmunkaprogram a fő aktív munkaerő-piaci intézkedés. A programra fordított költségvetési kiadások az elmúlt négy évben megnégyszereződtek, elérik a GDP 0,8%-át, és 2018-ig várhatóan újból megduplázódnak. A közmunkások közül csak kevesen találnak munkát a nyitott munkaerőpiacon, és jelentős a közmunkába való „bennragadás” kockázata. A 2015. évi országspecifikus ajánlásokban foglaltak ellenére a magyar kormány 2015-ben bejelentette a program bővítését.
- Nincs haladás a szociális segélyek és a munkanélküli ellátások megfelelőségének javításában és a támogatottak körének felülvizsgálatában. Az álláskeresési járadék időtartama 3 hónap, a legrövidebb az EU-ban. Emellett az ellátások összegének befagyasztásával, kiigazításának hiányával, illetve az új szabályokkal összefüggésben számos ellátás nominális értéke csökkent.A közelmúltbeli reformok nem bővítik, sőt, tovább korlátozhatják több ellátás és szociális szolgáltatás hozzáférhetőségét.
- Nincs haladás az oktatás különböző szakaszai közötti átmenet megkönnyítésében.
Sereghajtók között
"A közbeszerzési verseny szintje tartósan alacsony. A rendelkezésre álló bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy továbbra is széles körben elterjedt a szerződések közvetlen odaítélése. Magyarországon 2015 -ben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya 1 3 % volt, szemben az Európai Gazdasági Térség (EGT) 4 %-os átlagával. Ezen kívül az odaítélt szerződések 36 %-a esetében (a keretszerződéseket leszámítva) csupán egy pályázat érkezett a nagyobb értékű ajánlati felhívásokra – az EGT - átlag 21 %. Az említett értékek az 5. legmagasabbak az EU-ban.
A gazdasági szereplők közötti verseny hiánya és az eljárások elégtelen átláthatósága növeli a közbeszerzési költségeket. Emellett az említett tényezők a potenciális szerződő felek kizárásával torzítják a piac működését. Az ajánlattevőket sújtó adminisztratív terhek Magyarországon magasnak tűnnek, ami ahhoz vezet, hogy az egy közbeszerzésre jutó ajánlattevők száma alacsony. A költséghatékonysági tanulmány szerint Magyarország e téren a sereghajtók közé tartozik: az egy közbeszerzésre jutó ajánlattevők száma átlagosan 3,5 (az uniós átlag 5,4)."
Padlón az oktatás
Az országjelentés oktatási fejezetét kedden ismertette Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. A jelentésből kiderült - mondta -, hogy romlottak a tanulók mutatói az alapkészségek terén, és egybeesés van a PISA-felmérés és az országos kompetenciafelmérés eredményei között. Sok az alacsony szinten teljesítő tanuló, arányuk nagyobb az alacsony társadalmi-gazdasági hátterű diákok körében. A jó társadalmi-gazdasági hátterűek felső negyedébe eső tanulók kevesebb mint 10 százaléka teljesít alacsonyan, viszont a rosszabb helyzetben lévők 50 százaléka. A nagy különbséghez hozzájárul a szabad iskolaválasztás. A tehetősebb szülők olyan iskolákba küldik a gyermeküket, amelyekről lehet tudni, hogy jól teljesítenek, az iskolák közötti különbség pedig később meghatározza a tanuló teljesítményét.
A jelentésben megállapították, hogy a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyre inkább elkülönült oktatásban részesülnek az alapfokú képzésben. Megemlítették, hogy a szegregáció különösen érinti a roma tanulókat, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók mintegy fele roma, és ők jobban ki vannak téve a szegénység, a mélyszegénység veszélyének.
A végzettség nélküli korai iskolaelhagyást tekintve a jelentés azt tartalmazza, hogy az európai uniós országokban az elmúlt években csökkent ez az arány, míg Magyarországon stagnált. Az adatokból kiderült, nemcsak az EU-átlaghoz, hanem a régió országaihoz képest is elmaradásban van Magyarország. Elhangzott: azokban az országokban, ahol hatékonyan tudták emelni az oktatás minőségét, kisebb a korai iskolaelhagyás mértéke.
Rendszerszinten megfigyelhető, hogy azok a példák sikeresek, amikor a korai iskolaelhagyás ellen az intézmény(ek)en belül és kívül is széles az összefogás. A korai differenciálódás szintén hozzájárul az idő előtti iskolaelhagyáshoz, hiszen az "akadémiai és szakképzési utak" nagyon korán szétválnak, és a tanulók (a családjukkal) még az előtt kényszerülnek döntésre, hogy elsajátítanák a szükséges kulturális, szociális készségeket.
A 30-34 éves korosztályban a diplomások arányának növelésében sikerült eredményeket elérni, 2011 és 2014 között jelentősen, 6 százalékponttal, 34,1 százalékra sikerült javítani az országos átlagot - derül ki a jelentésből, amely szerint azonban Magyarország még mindig elmarad az uniós átlagtól 4 százalékkal. A kutatások azt prognosztizálják, hogy az átlagtól eltérés tovább fog nőni, egyrészt a demográfiai trendek miatt, másrészt a felsőoktatásban részt vevők számát tekintve. Az elmúlt évek intézkedései, amelyek megnehezítették a felsőoktatásba bejutást (emelkedő ponthatárok, ösztöndíjhelyek korlátozása), valamint a magas lemorzsolódás a felsőoktatásban mind az EU-átlagtól történő lemaradást erősítik.
Az országjelentés szerint a hátránykompenzáció és a szegregáció leküzdésében tett fontos lépés volt a hároméves kortól kötelezően bevezetendő óvodai ellátás. Ha ehhez megvan a kellő infrastrukturális feltétel és az óvodapedagógusok képzése, akkor ez kompenzálhatja a lemaradást - hangzott el.
Szintén a folyamatot erősítik a különböző felzárkóztató és ösztöndíjprogramok a hátrányos és roma tanulók számára. Ezek akkor tudnak sikeresek lenni, ha az alap- és középfokú oktatás minősége is javul, továbbá a deszegregáció felé visz az iskolai körzetek kiigazítása is.
A korai iskolaelhagyás területét érintve megállapították, hogy a bevezetett pedagógusminősítés és a tanfelügyeleti rendszer segíthet ezt a hátrányt leküzdeni, továbbá a pedagógiai oktatási központok is segíthetnek az iskoláknak szaktanácsadással és a továbbképzési igények felmérésével.
A jelentés szerint a felsőoktatásban a diplomások arányának növelését segítheti a bevezetett duális képzés, illetve annak kiterjesztése.
A szakképzést említve kitértek arra, hogy a magasan képzettek 3 százaléka, az alacsonyabb végzettségűek 18 százaléka munkanélküli. Az adatokból kitűnik az is, hogy hiány van a magasan képzett munkavállalókból Magyarországon. Az egész életen át tartó tanulásban is messze el vagyunk maradva az uniós átlagtól, ez a mutató Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 3,2 százalék, míg az uniós átlag 10,7 százalék.
A szakképzésben részt vevő középiskolások aránya is alacsony, ezt növelheti a kormány által bevezetett duális képzés javítása vagy a 3+2 éves szakképzés bevezetése.
Az országjelentés kitér a tanulószerződésekre és a gyakorlati képzésre is, ezen területen a résztvevők száma nőtt, azonban a vállalati hajlandóság lassabban erősödik. Hiányoznak a jól képzett munkaadók, nincs elég gyakornoki hely vagy a felkínált helyek nem igazodnak az adott igényekhez.
