A Sziriza győzött a görög választáson, a Podemos a legnépszerűbb párt Spanyolországban. Egyesek már-már kommunistaként, mások a baloldal megújítóiként, a remény megtestesítőiként tekintenek rájuk. Utánajártunk, milyen a magyar ellenzék viszonya hozzájuk. És annak: lehet-e magyar Sziriza?
Az olasz partizándalt, a Bella ciaót énekelték január 25-én este Athénban a görög újbaloldali párt, a Sziriza főhadiszállásán. Az erről készült videót Schiffer András is megosztotta. Az LMP társelnöke a pénztőke nagykoalíciójának bukásaként értékelte a Sziriza győzelmét, és nyugtázta, hogy az MSZP testvérpártja épphogy bejutott a parlamentbe. Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt állította: senkit ne tévesszen meg, hogy a Szirizát szélsőbaloldalinak írják le, mert programjaink 95 százalékban megegyeznek. A Heti Válasz címlapján Orbán Viktort a Sziriza-vezér Alekszisz Ciprasz és a Podemost vezető Pablo Iglesias társaságában Európa fenegyerekeként ábrázolta, bár ideológiai rokonságról aligha beszélhetünk. A baloldal viszont alig reagált a görög politika újrarendeződésére. Miért?
A választás éjszakáján ismert munkásmozgalmi dalok is fölcsendültek Athénban Alkis Konstantinidis / Reuters |
– Az MSZP az Európai Szocialisták Pártjától (PES) balra álló erőkkel, a Szirizával, a német Die Linkével és a spanyol Podemosszal nem tart fenn intézményes kapcsolatot – mondta lapunknak Szabó Vilmos, ezzel magyarázva, hogy csak az európai szocialisták közleményét tették közzé a Sziriza sikere után. Ám az MSZP nemzetközi titkára hozzátette: – Világos, hogy a választók nem díjazzák a válságra megszorításokkal reagáló politikát, és ezzel az európai szociáldemokratáknak már a nyári budapesti kongresszusukon szembe kell nézniük. Igaz ez az MSZP-re is, amely kormányon megszorításokra épülő politikát folytatott, és ennek megvannak a következményei – ismerte el, s hozzátette: – Magyarországon nem a radikális baloldal, hanem Franciaországhoz hasonlóan a szélsőjobb erősödött meg.