Bencsik úgy látja, az internetadó elleni tüntetés összeolvadása a fociultrák demonstrációjával, ami végül spontán tettlegességbe torkollt a Fidesz székházánál, ezt a forgatókönyvet idézi fel. A kormánybuktató puccsok őstípusa egyébként az 1990-es budapesti taxisblokád volt – emlékeztetett Bencsik András.
A Békemenet egyik szervezője mindehhez azt is hozzátette, hogy amennyiben a világban zajló nagy átalakulások mégis viszonylag békésen mennek végbe, és Magyarország népe képes lesz megvédelmezni sajátos társadalmi berendezkedését, az európai térségben szokatlanul erős kohézióját (a szeretet és összefogás ereje), jó eséllyel vehet részt az átalakulásban, sőt e folyamat egyik katalizátora lehet. Éppen ezért szerinte szükségesnek látszik ezért egy új Békemenet megszervezése.
A Népszabadságnak még az internetadó ellenes vasárnapi demonstráció előtt fideszes politikusok azt mondták, „ nem gondolják, hogy jó lenne, ha Bencsik Andrásék például az amerikai nagykövetség előtt tüntetnének”. Elég erődemonstráció volt Orbán Viktor és kormánya mellett a három idei győztes választás. A tegnapi tüntetés után viszont vélhetően változott az álláspont kormányoldalon is.
A házelnöki baki
Az Országgyűlés elnöke a Hír TV-ben vasárnap este sugárzott interjúban úgy fogalmazott: ha valaki „tőlünk nyugatabbra” komolyan veszi a demokráciát, akkor most már abba kellene hagyni a verbális hidegháborút, az ugyanis szerinte a Nyugatról alkotott eddigi pozitív kép lerombolásához vezet Magyarországon.
A házelnök felidézte a magyar származású amerikai politológus, Charles Gati 2010 és 2014 közötti kijelentéseit, miszerint Orbán Viktor kormányát mindenképpen el kell távolítani az ország éléről. (Gati lehetőségeket vázolt, nem „eltávolítási” forgatókönyveket – a szerk.)
Utalva a politológus Clinton-adminisztrációval ápolt kapcsolatára, azt mondta: úgy tűnik, hogy amit egyfajta informális fenyegetésként megfogalmazott, azt most az amerikai külügyminisztérium hivatalos vagy félhivatalos politikájává teszi. (A házelnök külügyminiszter asszonyról, azaz nőről beszélt az eredeti felvételen. A vasárnap este sugárzott szerkesztett változatban ez már nem volt látható-hallható, bár a Clintonékra vonatkozó, a javítás után értelmét vesztett mondatot továbbra is a szövegben hagyták. A bakira a 444.hu hívta fel a figyelmet.)
Kövér László szerint semmilyen olyan hibát nem követtek el, ami okot és erkölcsi alapot adna arra, ami Magyarországgal szemben zajlik. „A kormányzás nem hibátlan, de Magyarországot folyamatosan 2010 óta nemcsak igaztalan vádak, hanem felháborító rágalmak érik. Ez abból a baloldali megközelítésből fakad, miszerint ha nem a baloldal - amely készségesen kiszolgálta 1990 óta a külföldi érdekeket - van hatalmon, akkor nincs is demokrácia” – közölte a házelnök.
|
Kurucz Árpád / Népszabadság |
„Brüsszel nem lehet Moszkva”
Egy korábbi, vele készült interjú kapcsán tagadta, hogy az EU-ból való „kihátrálásos” megfogalmazásával arra utalt volna, hogy ki kellene lépni az unióból. De szerinte Brüsszel nem viselkedhet úgy, mint Moszkva: 58 éve „világosan tudtára adtuk a világnak, hogy a magyarok nem tűrik el, és nem vagyunk hajlandók elviselni, hogy mások mondják meg, hogyan kellene élnünk” – mondta a Hír TV-ben.
„Nincs valamiféle morális fölénye senkinek sem Nyugat-Európában, hogy elmagyarázhassa nekünk, hogy hogyan kell demokrataként viselkedni. Mi elég sokat tettünk Európa szabadságáért, elég nagy árat fizettünk azokért a valóban európai értékekért, amelyekre szeretnénk a jövőnket alapozni, és ezért senkitől a kioktatást nem vagyunk hajlandók ezentúl elviselni, legalábbis én azt gondolom, hogy így kellene viselkednünk” – mondta Kövér László. Szerinte Magyarországnak azért van nagyon kevés barátja - szinte csak a lengyelek - mert ilyen a politika természete. Utalt rá, hogy túl érzelmesek voltunk, de aztán elkezdtük a magyar érdeket képviselni. Magyarországnak nincsenek állandó barátai. De vannak szövetségesei, akikre igyekszik tisztelettel tekinteni, és kötelességeinek megfelelni, „de elsősorban érdekeink vannak, és ehhez keresünk partnereket” - mondta az Országgyűlés elnöke.
Az Ökotárs Alapítvány kontra Kehi-vizsgálat kapcsán azt mondta: világossá kell tenni, Magyarországon mindenkire vonatkoznak a törvények, azokra is, akik idegen érdekeket képviselnek, olyan idegen eredetű pénzből, amelyet a magyar társadalomnak szántak. Olyan nincs, hogy valaki „kvázi politikai ügynökséget” működtet az unión keresztül folyó pénzekből – jelentette ki. Hozzátette: nem gondolja, hogy a korrupciót tekintve Magyarország kitüntetetten rossz helyzetben lenne a térségben, illetve Európában.