A taláros testülettől várt állásfoglalásnak azért van kiemelt jelentősége, mert a bankok láthatóan nem tudják megvédeni a bíróságokon a szerződések egyoldalú módosításának korábbi gyakorlatát, így már csak a testület tudja megakasztani a banki elszámolás folyamatát, illetve közvetve a devizahitelek forintosítását. A tét óriási: számítások szerint a pénzintézeteknek nagyjából ezermilliárd forintot kell visszatéríteniük ügyfeleiknek, míg a devizakölcsönök forintra váltása mintegy félmillió jelzálogszerződést, vagyis közel ennyi családot érint.
A devizahitelekkel kapcsolatos kérdések azonban akkor sem jutnak nyugvópontra, ha az AB szabad utat ad a folyamatnak, és a kölcsönöket a kormányzati ígéreteknek megfelelően jövőre kivezetik a hazai pénzügyi rendszerből. Az ügyfelek által indított több ezer devizahiteles pert ugyan az elszámolás idejére az említett törvénnyel felfüggesztette a jogalkotó, ám ha ezek újraindulnak, a szerződések számos olyan eleme is górcső alá kerülhet, amelyeket sem az AB-tól most várt állásfoglalás, sem a Kúria korábbi jogegységi határozatai nem érintettek.
A devizahiteleseket képviselő ügyvédek kifogásolják egyebek mellett az elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatos kikötéseket, a fedezet kiegészítésére vonatkozó előírásokat, a szerződés felmondásának lehetséges okait, a késedelmi kamat és a hitelkeret-beállítási jutalék mértékét, valamint az átütemezési, a végtörlesztési, a fedezetkezelési és a szerződésmódosítási díjakat.
Az Európai Bíróság előtt is van még egy devizahiteles per, amelyben a testület a közjegyzők szerepét vizsgálja. A luxembourgi székhelyű szervezet részben arra keresi a választ: jogszerűen jártak-e el a bankok, amikor az úgynevezett végrehajtási záradékban kikötötték, hogy a szerződés felmondása esetén a végrehajtás elrendeléséhez nincs szükség bírósági határozatra, elegendő a közjegyző közreműködése is?
Az is kérdés: a közjegyző a megállapodás aláírásakor köteles vagy sem átvizsgálni a szerződés egyes kikötéseit, hogy azok nem tartalmaznak-e tisztességtelen feltételeket? Jelenleg az sem egyértelmű, mi történik akkor, ha például az említett szerződési feltételek valamelyikét vagy akár az egész fogyasztói kölcsönszerződést egy bíróság úgy nyilvánítja tisztességtelennek és így érvénytelennek, hogy nincs lehetőség a hiba orvoslására.
Erre keresi a választ már hónapok óta a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja, amely több száz, a kölcsönszerződésekkel kapcsolatos pert vizsgál meg. A csoportot vezető Wellmann György lapunk kérdésére elmondta: előreláthatólag jövő január–februárra végeznek a munkával, a Kúria Polgári Kollégiuma ezt követően elkészíti összefoglaló jelentését. Jogegységi határozatot ugyanakkor várhatóan nem hoz a testület – tette hozzá a Polgári Kollégium vezetője.
Autókölcsönök: 10-20 százalék jár vissza
A Magyar Lízingszövetség becslése szerint egy átlagos autóhitel-, illetve lízingszerződés esetében az ügyfél a kihelyezett összeg 10-20 százalékát kaphatja vissza az elszámolás során – a pontos összeget majd csak akkor lehet kiszámolni, ha a Magyar Nemzeti Bank közzéteszi az erre kidolgozott képletet. A szervezet szerint az érintett szerződések száma 700 ezer körül lehet, míg a finanszírozott összeg átlagosan kétmillió forint, vagyis az érintett devizahiteles, autós lízingállomány mintegy 1400 milliárd forintra rúghat. Az említett visszatérítési aránnyal számolva ez a szektornak összesen 140–280 milliárdos terhet, míg ügyfelenként 200–400 ezer forintos nyereséget jelent. (MTI)
