Emlékeztetett: Magyarország azt nem mondhatja ki, hogy nem kíván részt venni az EU menekültügyi rendszerében, hiszen a részvételünk következik az alapító szerződésekből, amelyeket elfogadtunk. A brüsszeli javaslat elfogadása esetén nincs választásunk: a kimaradás („opt-out”) jogát csak az Egyesült Királyság és Írország élvezi. Dánia pedig teljesen kizárta magát a menekültügyekből (bár egy hátsó kapun visszasündörög). Az Európai Bizottság már benyújtott és még érkezendő javaslatai nyomán ugyanis nem az európai menekültügyi szabályozás egy részeleme fog megváltozni, hanem egész rendszere. „Tehát nem csak a dublini rendeletbe foglalt, az elosztást kiigazító mechanizmusról van szó” – hívta fel a figyelmet.
|
„A hallgatásotok megöl bennünket” – olvasható a görög–macedón határnál vasúti sínekre fekve tiltakozó fiatalok molinóján
Alexandros Avramidis / Reuters |
Nagy Boldizsár értékelése szerint a dublini rendelet átalakítása láthatóan abból a vitából táplálkozik, amely zajlik, és korábban is zajlott: a Bizottság ezeket értékelve úgy döntött, hogy a dublini „kapcsoló” elveket, amelyek összekapcsolják a kérelmezőt és az ügyében eljárni illetékes „felelős” államot, megtartják. Azaz a javaslat szövegezői megőrizték azt a gondolatot, hogy egy állam lesz a felelős (illetékes) a menedékkérelem elbírálásáért, mégpedig – leegyszerűsítve – az, ahol a kérelmező rokonai élnek, ha nincs ilyen, akkor az, amelyik vízumot vagy tartózkodási engedélyt adott neki, s ha ilyen sincs, akkor az, amelynek a külső határát irregulárisan átlépve jutott az EU területére.
A javasolt változtatások célja, hogy felgyorsítsák és gördülékenyebbé tegyék az eljárást, kevesebb esélyt adva akár a menekülteknek, akár a kooperálni nem hajlandó államnak arra, hogy szabotálják azt.
Az egyik fő irány a határidők lerövidítése. Eddig alapesetben három hónap volt arra, hogy megkérje az egyik állam a másik, felelősnek vélt államot az illetékességének elismerésére. A válasznak két hónapon belül kellett érkeznie. (Ha volt Eurodac-találat, akkor két, illetve egy hónap volt a határidő.) Újabb hat hónap állt rendelkezésre, hogy a menedékjogot kérelmezőt átadják a felelős államnak. Ezek a határidők most drasztikusan rövidülnek – emelte ki a nemzetközi jogász. Ha van Eurodac vagy vízuminformációs rendszerbeli (VIS) találat, akkor az államnak csak két hete van arra, hogy a felelős államtól a személy átvételét kérje. Ha nincs ilyen, akkor egy hónapja. Ez azt jelenti, hogy ha valaki, akit Magyarországon irreguláris határátlépésen értek, de nem adott be kérelmet, átjut Ausztriába, akkor az osztrákoknak két hete van arra, hogy e tény felfedését követően kérjék Magyarországtól az átvételét.
Lázárt simán meghazudtolta a rendőrség
Nem létezik olyan rendőri jelentés, amelyre hivatkozva Lázár János azt mondta, a migránsok betörték az ablakokat, ezért a lányoknak abba kellett hagyni az edzést a körmendi szakközépiskolában. Tovább a cikkre: >>>
Az átvétel arról az esetről szól, amikor a kérelmező valamely tagállamban beadja a kérelmét, de valójában egy másik tagállam a felelős, ahol nem adott be kérelmet, viszont ott él a családtagja, vagy attól a tagállamtól kapott vízumot, esetleg annak a külső határán irregulárisan átjutva lépett az EU területére.
A visszavétel pedig az az eset, amikor a menekült kért menekültstátuszt, de nem várta ki az eljárás végét – vagy elutasították –, és úgy ment tovább másik országba. Magyarországon tavaly 172 ezer ilyen migráns volt. Ezeket a menekülteket vissza kell venni az eljárás befejezése, vagy – ha a kérelmet már elutasították – az EU területéről való kiutaztatás végett.
A most hatályos rendszer szerint az a megkereső állam, amelyben új kérelmet adott be, vagy ahol felfedték a személy engedély nélküli tartózkodását, két hónapon belül kérheti a visszavételt. (Ha nincs Eurodac-találat, a határidő negyed év.) A kérésről a megkeresett állam dönt, két héten (ha nincs Eurodac-találat, akkor egy hónapon) belül.
A nagy változás most az lesz a bizottsági elképzelés szerint, hogy amikor a menekült már benyújtotta a kérelmét, és azután utazott tovább – vagy ha el is ismerték menekültnek, és továbbment –, az adott állam már nem kérelmezi a felelős államnál a visszavételt, hanem csak értesíti arról, hogy vissza fogja küldeni oda a menekültet. Azaz a küldő országnak nem kell megvárnia, hogy a felelős állam beleegyezik-e, vagy elmulasztja a válasz határidejét, ami ugyancsak beleegyezésnek minősül. Tehát a visszavétel megtagadására nem lesz mód az új szabályok szerint.
|
Menekülteket szorítanak vissza a rendőrök Idomeniben, a görög–macedón határnál
Alexandros Avramidis / Reuters |
További jelentős változás lenne a bizottság javaslata szerint, hogy míg most, ha egy év eltelt azok után, hogy a menekült átlépte az uniós külső határt, az adott határ szerinti tagállam elveszíti a felelősségét, és oda már nem lehet visszaküldeni, a jövőben az adott állam felelőssége „örökös” lesz. Akkor is, ha egy menekült később egy évig valamely tagállamban bujkál abban a reményben, hogy akkor a választása szerinti állam válik felelőssé.
A bizottság javaslata szerint létrejön egy összeurópai korrekciós mechanizmus: egy nem túl bonyolult képlet alapján kiszámítják, hogy egy országra hány kérelmező jut a megelőző 12 hónap összes EU-ban leadott kérelmét alapul véve. (Az új képlet a bruttó GDP-t ötven százalékkal és a népességszámot szintén ötven százalékkal veszi figyelembe.) De ezt csak azokra a menekültekre vonatkoztatja a javaslat, akiknek a kérelmét nem gyorsított eljárásban bírálják majd el, illetve akiknek a kérelme nem elfogadhatatlan. (Tehát ha a kérelem elfogadhatatlan, mert van biztonságos harmadik ország, vagy első menedék országa, az nem számít be.) Magyarul, ha Törökország első menedék országnak, vagy biztonságos harmadik országnak számít, akkor Görögország nem mondhatja azt, hogy „nálam túl sok kérelmező van”, mert mindenkit, aki már Törökországban menedékjogot kapott, visszaküldhet oda, és azokat is, akiknek az ügyét Törökország a nemzetközi standardok szerint hajlandó megvizsgálni, és ha elismeri a kérelmezőt, köteles neki védelmet nyújtani. Ezen menekültek számát Görögországnak le kell vonnia a statisztikájából.
Magyarország esetén, ha igaz lenne az, hogy Szerbia biztonságos harmadik ország, akkor az azt jelentené, hogy Magyarország egyetlen kérelmet sem írhatna be a saját, rá eső kérelmek sorába, azok esetén, akik Szerbia felől jöttek, mert az „elfogadhatatlan kérelem”.
Íme a kormány legújabb ötlete a határ védelmére
Magukat jogvédőnek nevező aktivisták is segítik az illegális migránsok bejutását az Európai Unióba – jelentette ki pénteken Kovács Zoltán kormányszóvivő. Mivel a migrációs nyomás nem csökkent, a kormány újabb törvénymódosításokat terjeszt a parlament elé a korábban hermetikusan lezártnak mondott határ védelmének megerősítésére. Részleteket itt olvashatnak: >>>
Amennyiben nem elfogadhatatlan kérelmekről van szó, akkor, ha egy ország esetében a rá eső referenciaérték másfélszeresét meghaladja a menedékkérők száma, automatikusan beindul majd a kiigazító mechanizmus, azaz a kérelmezők átirányítása. A bizottsági javaslat szerint – az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal átalakítása nyomán létrejövő – Európai Menekültügyi Hivatal segítségével szétosztják majd más tagállamok között a referenciaérték 150 százaléka fölötti menedékjogot kérőket. Így a felelős állam meghatározásáról és a menedékjogi kérelmekről már ezeknek az országoknak kell dönteniük. Amennyiben egy ország nem akar szolidaritást előmozdító kiigazító mechanizmusban részt venni, egy évre kivonhatja magát. Ezt követően kiszámítják, hogy az adott országnak hány menekültet kellett volna átvennie az adott évben, és minden egyes menekült után 250 ezer eurót kell fizetnie annak az országnak, amelyik ténylegesen átvetette a menekülteket.
„A legnagyobb üzlet ilyen személyt átvenni, hiszen az átvevő ország kapja meg a rendszerből kimaradó állam által minden személy után befizetett 75 millió forintot”
– véli Nagy Boldizsár.
Arra, hogy Magyarországnak, illetve az országot képviselő kormánynak/miniszterelnöknek van-e vétójoga az uniós bizottsági javaslattal szemben, a nemzetközi jogász azt mondta: egy rendeletről van szó, ezt az uniós intézményen belül úgynevezett rendes jogalkotási eljárásban fogadják el. Az Európai Bizottsági javaslatokat a tagállamok 55 százalékának kell megszavaznia, azaz minimum 16 tagországnak, akik együttesen képviselik az Európai Unió lakosságának a 65 százalékát. Azaz, ha a V4-ek mellett adott esetben Franciaország is nemmel voksolna, a 16 uniós ország akkor is megszavazhatná a bizottsági indítványt. Nyilván hosszú tárgyalások lesznek, a javaslatról a nemzeti parlamenteknek is állást kell foglalniuk a szubszidiaritási eljárás keretében, mielőtt az Európai Parlament és a Tanács együttesen elfogadná a rendeletet. Az Európai Parlament teljes jogkörű részvétele éppen azért fontos, mert ők az Európai Unió lakosságának (így Magyarország népének) közvetlenül választott képviselői, az érintett népek szuverenitásának kifejezői. Ráadásul a nemzeti parlamentek is megvizsgálhatják a tervezetet, és ha a 28 tagállam parlamentjeinek rendelkezésére álló 2-2 szavazat (összesen tehát 56) egyharmada azt jelzi, hogy a tervezet nem összeegyeztethető a szubszidiaritás elvével, akkor azt felül kell vizsgálni. Tehát nem igaz, hogy a nemzeti parlamentek megkérdezése nélkül születne meg az uniós döntés.
Nagy Boldizsár szerint a bizottsági javaslat megvalósulása a szolidaritásban való részvételt jelenti Magyarország számára is. „És igen, kötelező lesz az Európai Unió közös feladatmegoldásaiból részt vállalni. Tehát kötelező mechanizmusról van szó, illetve annyiban nem, hogy meg lehet váltani pénzzel a menekültek befogadását” – mondta végül a nemzetközi jogász.
