Mint emlékezetes, a korábbi eljárások kapcsán az NCTA pályázati konzorciumát vezető Ökotárs Alapítvány székházában tartott házkutatást indokolatlannak és jogsértőnek találta a bíróság, a konzorciumi tagok adószámának felfüggesztése, illetve a Kehi részéről lefolytatott átvilágítás törvényességével kapcsolatban pedig alkotmánybírósági vizsgálat zajlik.
Kérdésünkre a Fővárosi Főügyészségen hangsúlyozták: ők csak a működés törvényességét ellenőrizték, vagyis az eljárás nem terjedt ki a gazdálkodás vizsgálatára. Lapunk információi szerint ugyanakkor tovább folytatódik az NCTA-ból támogatott hét civil szervezet (Föld Napja Alapítvány, Energiaklub, Krétakör, Védegylet, Női Érdek, Patent, Roma Sajtóközpont) esetében a NAV minden gazdálkodási részletre kiterjedő vizsgálata, amelyet a Kiemelt adóalanyok és társas vállalkozók főosztálya folytat. Az adóvizsgálat keretében az érintettektől a 2012 januárja és 2014 októbere közötti összes pénzügyi természetű iratukat (könyvelés, mérlegek, főkönyvi kartonok, alapszabály, szigorú számadású bizonylatok és tárgyi eszközök nyilvántartása, áfaanalitika, bevételeket és kiadásokat alátámasztó bizonylatok, banki és pénztári bizonylatok, munkaszerződések, megbízási szerződések, bérpapírok, pályázati dokumentációk, teljesítési igazolások) bekérték – a cégautók használatára vonatkozó kimutatásokat is, ilyen járművekkel azonban a vizsgált szervezetek nem rendelkeznek.
Úgy tudjuk, a Krétakör esetében egy kisteherautónyi papírt kellett bevinni, amit a NAV némi töprengés után hazaküldött azzal, hogy inkább majd ők válogatják ki egy helyszíni ellenőrzés során, amire szükségük van. Az egyesületek jogászi javaslatra átadás-átvételi jegyzőkönyvet kértek, ami elmondásuk szerint a NAV munkatársait készületlenül érte. A vizsgálódás jelenleg a hét szervezet „beszállítóinál” (nyomdák, pályázatíró cégek stb.) tart, de ahol már lezárult, mindenütt megjegyzés nélkül ért véget, és az sem derült ki, hogy az adóhatóság voltaképpen mire kíváncsi.
Időközben két független auditáló cég is átvilágította az NCTA pénzosztási gyakorlatát, de jelentős problémát ők sem tártak fel. Így a legelső, kormányzati megrendelésre készült Kehi-jelentés állításait – amelyek szerint többek között hűtlen kezelés és csalás történt a támogatások szétosztása, illetve felhasználása során – eddig semmilyen vizsgálati eredmény nem támasztja alá (igaz, még nem is zárult le az összes eljárás). Ennek kapcsán a Magyar Nemzet keddi számának kommentárja emlékeztet rá, hogy a miniszterelnökséget vezető Lázár János tavaly azt ígérte: amennyiben a vizsgálatok tisztázzák a külföldi forrásokat osztó szervezeteket, akkor a kormányzati illetékesek kénytelenek lesznek bocsánatot kérni.
