Azonnal orrba vágnák a magyarokat, ha környezeti kárt okoznak

A debreceni fórum egyik vendége Illés Zoltán környezetvédelmi szakpolitikus, korábbi államtitkár, a CEU professzora volt, aki a párizsi csúcsról azt mondta,

hiba volna azt feltételezni, hogy egy egyezmény puszta elfogadásától bármi megváltozik, akárhány ország is írja azt alá. 

Közölte: reprezentatív fölmérések szerint a magyar lakosság 94 százaléka a környezetvédelmet tartja a legfontosabb társadalmi problémának. Illés közölte: ennek tudatában az összes pártnak akár kormányon, akár ellenzékben a környezetvédelemmel kellene foglalkoznia, ehhez képest egyáltalán nem ez a helyzet.

A volt államtitkár kiemelte

az egyéni cselekedetek fontosságát.

Szerinte mindenkinek be kellene látnia, hogy saját maga is sokat tehet a környezetéért. Hozzátette: ugyanakkor a mindenkori kormányoknak is nagy a felelősségük abban, hogy gazdaságösztönző elemek révén hozzájáruljanak a környezetbarát termékek széles körű elterjedéséhez. 

Sallai a parlamentben november 9-én. Semmi remény Kovács Tamás / MTI

Nála sokkal keserűbb hangot ütött meg Sallai R. Benedek képviselő, aki azt mondta: húsz év óta foglalkozik elkötelezett módon a környezetvédelemmel, de egyre inkább elveszíti a lelkesedést, mert szinte semmilyen eredményről nem tud beszámolni.

A klímakatasztrófa felé haladó emberiséget azokhoz hasonlította, akik a Debrecenből Győrbe száguldó vonaton elindulnak a szerelvény hátulja felé. Hiába hiszik, hogy ők az ellenkező irányba mennek, a vonat viszi őket tovább.

Szerinte valami hasonló történt az emberiséggel is, mert az emberek még nem értették meg, hogy a környezeti problémák őket magukat, az egyéni sorsukat is érintik. Mint mondta, emiatt viccből már eljátszott a gondolattal, hogy az emberek ruhájára bokszkesztyűt kellene szerelni, amely azonnal orrba vágná őket, amikor környezeti kárt okoznak. Így legalább megértenék az ügy súlyosságát.   

Az ajkai vörösiszap-katasztrófa után. Az emberek még nem értették meg, hogy a környezeti problémák őket magukat is érintik Kurucz Árpád / Népszabadság/archív

Sallai R. Benedek közölte, a klímaváltozás elhanyagolásában és nemtörődöm kezelésében az is szerepet játszik, hogy egy-egy ország fejlettségét GDP-ben, vagyis az egy főre eső nemzeti jövedelemben mérik, nem pedig abban, hogy az adott országban hány egészséges ember él, és mennyi a természetes élőhelyek száma.

A képviselő azt mondta: a környezet megóvásáért hiába tesz egy-egy állam érdemi lépést, úgysem ér el semmit,

ráadásul a magyar állam még csak lépéseket sem tesz. Kiemelte: nem engedheti meg magának a pesszimizmus luxusát, ezért mindenkit arra biztat, akinek családja van, hogy legyen mégis bizakodó, és viseljen nagyobb gondot a világ klímájára.