A püspök a fentieken túl is sokkoló adatokat említett a gyermekszegénységről: mint lapunk kérdésére megjegyezte, a 700-800 ezres hazai cigányság 90 százaléka effektív szegénységben él, ami önmagában is több százezer szegény gyereket jelent.
A sajtótájékoztató résztvevői is megerősítették azt a lapunkhoz más forrásból eljutott információt, amely szerint a működő hazai tanodák – általában civil vagy egyházi fenntartású, főként a délutáni tanulásra és képességfejlesztésre koncentráló intézmények – többsége nem kapott támogatást a szaktárca által a napokban elbírált pályázaton, így az anyagi ellehetetlenülés határára került. A tanodák a hátrányos helyzetű kistelepülésen sokféle oktatási, kulturális és szociális funkciót ellátnak. Ahogyan Ambrus László, a gilvánfai – szintén pénz nélkül maradt – tanoda vezetője a Népszabadságnak kifejtette, sokszor úgy tapasztalja, hogy az egyetlen „alternatíva" a drog: amikor a pénz elfogy, azonnal megindul a lemorzsolódás és az elkallódás látványos folyamata, megnő a bűnözés és a kábítószer-használat, és ha újra sikerül finanszírozást találni, mindent kezdhetnek elölről. Egy másik tanoda munkatársa azt közölte: a pályázatot eredetileg márciusban kellett volna elbírálni, de már az is késő lett volna, a tavalyi év ugyanis finanszírozási szempontból teljesen kimaradt, nem volt lefedve pályázattal. Nyilvánosan hozzáférhető eredmény még nincs, az érintetteket levélben értesítették arról, hogy a döntő többségük nem kap pénzt. Van olyan megye – a leszakadó kistelepülések problémájával különösen súlyosan érintett Baranya –, ahol mindössze egyetlen, református hátterű tanodának jutott támogatás.
|
Tablókon tiltakoztak a kormány döntése ellen a konferencián részt vevő szervezetek
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Juhász Katalin Ágnes premontrei nővér, a Zsámbéki Nyitott Ház vezetője azt mondta: tudnak róla, hogy az intézmények többségének nem jut támogatás, és szolidárisak velük, de azzal is tisztában vannak, hogy az együttérzés nem helyettesíti a pedagógusok fizetését. A szakember látható felindulással beszélt arról, hogy a pályázati forma nem alkalmas a tanodák működtetésére, hiszen egyetlen kimaradt év sok esztendőnyi munkát tehet tönkre – az intézményeknek folyamatos finanszírozásra lenne szükségük.
A jelenlévőktől úgy tudjuk, hogy az Emmi érthetetlen döntésétől óvatos formában a konferencia egyetlen kormányzati résztvevője, Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkár is elhatárolódott.
