Az ügy előzménye: Fapál hivatásos katonaként töltötte be az államtitkári posztot, amikor határozatlan időre szolgálati lakást kapott. Állami vezetőként azonban kizárólag határozott időre köthettek volna vele bérleti szerződést, de semmi nem zárta ki, hogy államtitkárként is a hivatásosokat megillető kedvezőbb elbánásban részesüljön.
A miniszter így saját belátása szerint alkalmazhatta a katonákra vonatkozó kedvezőbb szabályokat is. Fapál szerint ezt támasztja alá, hogy az első és a másodfokú – a rendelkező részt tekintve egymásnak homlokegyenest ellentmondó, előbb felmentő, majd a bűnösséget megállapító – ítélet
egy dologban megegyezett: jogszerűen kaphatott katonaként szolgálati lakást, sőt, jogszerűen kapta azt határozatlan időtartamra.
Mindez főként azért érdekes, mert határozott idejű lakáskiutalás esetén a bérlő nem jogosult az ingatlan megvásárlására, ha azonban a szerződés határozatlan időre szól, a lakást meg lehet venni. Fapál pedig 2006-ban ezt tette: a 65 millióra taksált zuglói ingatlant – miután annak értékesítéséhez a miniszter hozzájárult – harmadáron vásárolhatta meg.
Ez így elég rosszul hangzik, és a visszaélés gyanúját veti fel, csakhogy
az akkor hatályos szabályok szerint ez a kedvezmény valamennyi hivatásost megillette. Amúgy szolgálati lakásokhoz máig jóval a piaci ár alatt juthatnak hozzá az egyenruhások. Ezt morálisan ehet vitatni, de jogilag nem lehet belekötni.
A másodfokú ítélet szerint Juhász mégis bűncselekményt követett el, mert minden „költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a szervezet vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért (...) és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért" – idézte a verdikt indokolásából Fapál. Tehát a volt miniszter nem a lakásgazdálkodásra – így a lakások kiutalására – vonatkozó szabályokat, hanem az államháztartási törvényt szegte meg, amikor felelőtlenül döntött a HM ingatlanvagyonáról.
|
Juhász és Fapál az elsőfokú ítélet kihirdetésén
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A honvédelmi tárca azonban 2006-ban 715 lakást és 98 garázst értékesített a bérlők számára – emlékeztet Fapál. Ebből 185 olyan ingatlan volt, amelyhez a miniszter mérlegelési jogkörben hozott méltányossági döntésére volt szükség, mert ezek honvédségi beszerzése és tervezett értékesítése között nem telt el még tíz év. Egyébként a volt államtitkár – és más, hasonlóan állami vezetői besorolásban dolgozó katonák, például az egykori vezérkari főnök – lakása is e körbe tartozott.
Ebből pedig az következik, hogy 184 esetben a miniszter nem sértett meg semmilyen jogszabályt. De nem is sérthetett, mert a lakások eladási árát rendelet szabályozta. Vagy ha mégis, Juhászt miért csupán egy lakás értékesítése miatt citálták bíróság elé? – teszi fel a kérdést a volt államtitkár.
De Fapál azt sem érti, a kedvezményezettek közül miért csak őt pécézték ki.
S hogy még nagyobb legyen a bizonytalanság: ellene hol felbujtás, hol bűnrészesség a vád. Ez csak jogi finomság, és az ügy szempontjából nincs jelentősége, viszont mutatja, hogy az ügyészség nemigen tud mit kezdeni a dologgal. A dologra persze van magyarázata: a miniszter és maga is politikai okokból folytatott kirakatper áldozata.
Mellesleg Fapál utalt arra, hogy egykori főnöke talán akkor hoz felelőtlen döntést, ha nem adják el neki a szolgálati lakást. Az ingatlant ugyanis élete végéig használhatta volna, miközben a fenntartásával kapcsolatos összes költséget – a rezsin kívül – a HM-nek kell állnia. Szerinte
nem kizárt, hogy a tárca ebből jött volna rosszabbul ki.
Az ügyészség szerint túl enyhe másodfokú ítélet szerint különben Juhászt két év felfüggesztett szabadságvesztésre és másfél millió forint pénzbüntetésre ítélték, míg Fapál egy év felfüggesztett börtönt kapott, s az állítólag bűnös módon megvásárolt szolgálati lakás piaci értékének 65 százalékára vagyonelkobzást is elrendeltek.
Fapál ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy
az ingatlan felerészben a felesége tulajdona, őt viszont soha nem hallgatták meg,
s a neve az ítélet szóbeli kihirdetése során sem vetődött fel. Ezzel szemben neki is kipostázták az ítéletet,
amelynek indokolásából kiderül, az ingatlan felének tulajdonjogát nem tisztességesen és jóhiszeműen szerezte meg, ezért a vagyonelkobzás rá is érvényes.
A verdikt ellen persze fellebbezhet – amire figyelmeztették is –, de Fapál szerint ezt nemigen teheti meg. A rendelkező részben ugyanis róla szó sem esik, az ítélet indokolása pedig nem lehet jogorvoslati kérelem tárgya. Ez a súlyos hiba szerinte a hab a tortán.
