A civil fellépéssorozatot követően a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága (KNPI) engedélyt kért az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségtől (OKTF) arra, hogy a nyári melegben mélyen a földfelszín alá húzódó, passzivitásba vonuló állatokat ebben a számukra különösen kockázatos időszakban a több száz méteres járataikból kiássa „az épülő határzár nyomvonalában, majd annak elkészülte után a határvonal menti 100 méteres sávban”, és máshová áttelepítse.
A délvidéki földikutyák védett értéke példányonként 1 millió forint. A téma szakértői szerint ezek a földikutyák az egyedüli olyan szárazföldi gerinces fajok, amelyek a Kárpát-medencében alakultak ki, és az egész világon kizárólag itt fordulnak elő, egyre fogyatkozó számban.
A Védegylet szerint az áttelepítési kérelem nem csupán természetvédelmi szempontból képtelenség: maga az a tény, hogy egyáltalán megszületett, újabb példája a jogállamiság leépülésének.
A hatályos jogszabályok alapján a létesítmény megépítéséhez pénzzel és hatáskörrel ellátott beruházó szervnek (a honvédelmi miniszter által az építtetői feladatra utólag, augusztus 4-én feljogosított Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságnak) a munkálatok megkezdése előtt, az építési engedély iránti kérelme előírt kellékeként kellett volna beszereznie a környezet- és természetvédelmi engedélyt. Az építtető kérelmét a környezetvédelmi hatóság úgy bírálta volna el, hogy tájékoztatást kér a KNPI-től a kerítés kivitelezése által érintett védett természeti területekről és természeti értékekről, valamint bekéri az ezekre vonatkozó természetvédelmi kutatási eredményeket, köztük azokat, amelyeket a nemzeti park az élőhelyek kialakításával és fenntartásával kapcsolatos feladatai érdekében gyűjtött össze.
Ráadásul az is pontosan tudható a földikutyafajok áttelepítésének módszertanát kimunkáló 2013-as tanulmányból, hogy mi szerepelt volna normális ügymenet esetén a környezetvédelmi hatóság határozatában: áttelepítés kizárólag ősszel, és csak olyan élőhelyre engedélyezhető, ahol a sikeressége a szakirodalmi adatok alapján minden kétséget kizáróan valószínűsíthető; de a kritikusan kis létszámra leszűkült faj nagy volumenű áttelepítése teljességgel megengedhetetlen, és tételesen ellentétes az elfogadott fajmegőrzési tervvel.
A Védegylet felhívja rá a figyelmet:
a Körös-éri Tájvédelmi Körzetet jelentős részben épp az itt élő földikutya-populáció jelentősége miatt hozták létre, hogy a térségnek országos szintű védelmet biztosítsanak.
Emiatt a környezetvédelmi hatóságnak – ha nem nehezedik rá politikai nyomás – írásba kellett volna adnia, hogy az adott szakaszon a kerítés a tervezett módon nem építhető meg: az építtető nyújtson be új koncepciójú megoldást a határzár-létesítésre, vagy kerülje ki a kerítéssel a földikutyák városát.
– Természetesen a kormány és az eljáró két miniszter is tudta, hogy
ha szabályosan megkérik az engedélyt, akkor a hatóság el fogja utasítani annak kiadását a déli földikutyák élőhelyét érintő szakaszon, ezért az engedélyezési eljárás helyett a földmunkagépek motorját indították be
– olvasható a szervezet állásfoglalásában. – A KNPI szakemberei pedig úgy reagáltak, mint várni lehetett: megpróbáltak igazodni a kormányzati elváráshoz. Ehhez az engedélyt titokban kérték meg, kizárva a nyilvánosságot és a civil kontrollt, és gyorsított eljárásban kapták meg augusztus 8-án. Az OKTF a jogszabályi előírások ellenére az engedélyező határozatot nem tette ki a hirdetőtáblájára sem, sőt a Védegylet munkatársának sem mutatták meg, amikor augusztus 14-én személyesen kérte.
|
Ezek a földikutyák az egyedüli olyan szárazföldi gerinces fajok, amelyek a Kárpát-medencében alakultak ki
Termeszetvedelem.hu |
A végül mégis megszerzett, lapunk birtokában lévő határozatban az áll: „az egyébként is ritkának számító, veszélyeztetett, kizárólag a Kárpát-medencében előforduló endemikus rágcsáló határ menti részpopulációira valószínűleg végzetes hatással lenne a kerítés megépítése”. A határozat azzal is számol, hogy a kiásott földikutyák egy része már az áttelepítési művelet során megsemmisül – ez derül ki abból, hogy az okmány az elpusztult példányok jegyzőkönyvezését írja elő.
Úgy tudjuk, a jogsértő engedélyezés miatt a Védegylet ombudsmani közbeavatkozást kér, egyúttal pedig
napokon belül büntetőfeljelentést nyújt be
természetkárosítás miatt.
