A szakember mindenekelőtt a rektorok mozgásterének további szűkítését kifogásolta. Míg a kormányzat által bő egy éve kinevezett kancellárok elsősorban a gazdasági ügyeket vonták magukhoz, addig a most megalapítandó konzisztóriumok – amelyeknek vétójoga is lehet – már szakmai-stratégiai kérdésekben is dönthetnek.
|
Mind a felsőoktatásban, mind a köznevelésben tovább folytatódott a centralizáció, de a folyamat tele van buktatókkal
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
Ez nemcsak elvi, hanem gyakorlati szempontok alapján is erősen aggályos helyzetet teremthet,
ezután ugyanis a rektor, a szenátus, a kancellár, a konzisztórium és a szaktárca között kell lavíroznia az egyetemeknek
– mutatott rá Manherz Károly.
Súlyos problémának tartja a korábbi államtitkár, hogy a kormányzat további szakokat kíván megszüntetni. Az önkényes döntéssel visszafogják többek között a társadalomtudományi képzést, a bölcsészképzést, a művészeti képzést. „A gazdaság számára hasznos szakemberek képzésére fókuszál a kabinet, holott természetesen nem csak a gazdasági mutatók jelzik az egyes képzések, szakemberek hasznosságát” – fogalmazott. Megemlítette: a kormányzat számára kiemelt jelentőséggel bíró, idén bevezetett
duális képzés – vagyis hogy a diákok cégeknél szerezzenek gyakorlatot – sem biztos, hogy mindenütt gördülékeny lesz.
Ott, ahol működnek nagyvállalatok, például Kecskeméten, Győrben, van létjogosultsága a rendszernek, de félő, hogy sok helyen egyszerűen nem lesz elég gyakorlati képzési hely a hallgatóknak. Manherz Károly a felsőoktatás finanszírozásáról két adattal jelezte véleményét. Mint mondta, tíz éve 186 milliárd volt az ágazati támogatás, az évek során körülbelül 130 milliárdra csökkent ez az összeg.
|
| Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Ennél ha nem is sokkal, de optimistábban látja a felsőoktatás anyagi helyzetét Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke. Mint mondta, a felsőoktatás változatlanul alulfinanszírozott, de legalább nem csökkent tovább az ágazat támogatása. Tőrös, a szerinte „zaklatott és ellentmondásokkal teli év” másik nagy eredményének a beharangozott, januártól esedékes fizetésemelést tartja. Igaz, gyorsan hozzáfűzte azt is: bár az illetménytöbblet „jól jön”, hiszen a garantált fizetések 2008 óta nem nőttek a felsőoktatásban, de
a bérek januártól sem érik el az elvárható mértéket.
Ráadásul – tette hozzá – a béremelés csak az oktatókat érinti, a többi dolgozónak központi forrásból egy fillér sem jut.
A szakszervezeti vezető beszélt arról is: annyiban nem nem hozott újdonságot ez az év, hogy a kormány a korábban látott sebességgel és módszerekkel alakította az ágazatot. Erről szerinte sokat elárul az, hogy a nyáron salátatörvénybe rejtve módosították több ponton a felsőoktatási törvényt, s így döntöttek még olyan fontos kérdésekben is, mint az egyetemek autonómiáját közvetlenül érintő konzisztóriumok létrehozása.
|
Előadóterem a Corvinus Egyetemen. Súlyos probléma, hogy további szakokat akarnak megszüntetni
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A kancellári rendszerről szólva Tőrös Szilárd úgy fogalmazott: bizonyos területeken gazdaságosabbá tették az intézmények működését, ám az sokszor nem egyértelmű, valódi tartalékot tártak-e fel, vagy egyszerűen megszorítást alkalmaztak. Az elnök több más változás kapcsán is kétségeinek adott hangot. Kiemelte például, hogy fontos és jó döntés a közösségi főiskolák létrehozása, de mivel a kisebb városokban létrejövő, csak néhány szakot működtető intézmények gazdája a település, a finanszírozás kapcsán jócskán akadnak nyitott kérdések. Hasonlóan kérdésesnek látja azt is, hogy az egyetemek, főiskolák átstrukturálása csak táblacserét jelent az épületeken, vagy pedig a szakmai, anyagi feltételek is adottak lesznek a valódi átalakuláshoz.
A magyarországi oktatás problémáiról többcikkes összeállítást készítettünk, amelyet a „2015 az oktatásban” címkére kattintva érhetnek el.
