A levélben azzal érvelnek, hogy az egészségügy képtelen csökkentett kapacitással működni. Ezért az illetékes államtitkártól várnak választ egyebek mellett az orvoselvándorlás megállítása, valamint a hálapénz megszüntetése kapcsán tett intézkedésekről és tervekről.
|
A GKI egyik tavalyi felmérése szerint a magyarok többsége úgy gondolja, hogy hálapénz nélkül rosszabb ellátást kapna
Szabó Bernadett / Népszabadság/archív |
Emlékeztetnek: a Miniszterelnökség vezetője, Lázár János az orvosi bérekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „fizetünk, amennyit tudunk", a humántárca parlamenti államtitkára, Rétvári Bence pedig jól keresőknek próbálta beállítani az orvosokat. Mint írják,
e sértő cinizmussal szemben a tény az, hogy míg a magyar orvosokat a magyar miniszterelnök fizetésével várják külföldön, addig itthon törvény által pontosan szabályozott bértábla szerint fizetik őket, és az ezer forintos nettó órabér sem ritka.
Az egyik aláíró, az akció szervezője, Álmos Péter arra a kérdésünkre, hogy miért éppen most szakadt el az a bizonyos cérna, azt válaszolta: azon a cérnán ezer csomó volt már, szerinte egyre több ilyen levél lesz, és a döntéshozóknak addig kell örülniük, amíg van, aki ilyet írjon. Hozzátette: vasárnap este a közösségi portálon a csoportjuknak még csak 180 tagja volt, mostanra ez a szám megduplázódott. További 378-an kértek tagfelvételt, ezek egy része vélhetően nem orvos, hanem támogató.
A levél aláírói közt szerepel Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség nemrég leköszönt elnöke is, aki lapunknak azt mondta: egyszerű aláíróként tagja a lakossági kampányra buzdító csoportnak, de a levél minden szavával egyetért.
Lapunknak azok az orvosok, akik ismerik az aláírókat, arra hívták fel a figyelmet, hogy a tagok egyike sem a hálapénzes szakmákat képviseli. Egyikük meg is jegyezte: a 64 orvosból 32 aneszteziológus vagy sürgősségi orvos, azaz éppen olyan munkakörben dolgoznak, amelyekben a „parás szakmák" (hálapénzes területek) képviselői éppen őket zsigerelik.
|
A kormány minden véleményt meghallgat
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Megkerestük a szakállamtitkárságot, mit gondolnak az újabb tiltakozó jelzésről. Válaszukban azt írták: „A kormány minden véleményt meghallgat, folyamatos a konzultáció az egészségügyi ágazati érdekképviseleti szervezetekkel, és az egészségügyi dolgozók számíthatnak a polgári kormányra. Az ugyanis elkötelezett a betegellátás színvonalának emelése és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek és anyagi megbecsülése javítása mellett."
A szakállamtitkárság közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügy volt az első, ahol béremelési programokat indítottak, az elmúlt években 95 ezer egészségügyi dolgozó bérét emelték, és a béremelés jövőre is folytatódik:
januártól 43 ezer ápoló és 18 ezer orvos kap magasabb bért, a szakvizsgázott fiatal orvosok 151 ezer forint plusztámogatásban részesülnek, a szakorvosi minimálbér nettó 270 ezer forintra emelkedik, a rezidenseket oktató orvosok rezidensenként plusz 50 ezer forintot kapnak.
A béremelések mellett csökkentették az orvoselvándorlás mértékét, a kórházak adósságát, és a rendszerváltás óta legnagyobb – 500 milliárdos – fejlesztést hajtják végre az egészségügyben. Mint írták: a konzultáció folyamatos az egészségügyi ágazati érdekképviseleti szervezetekkel.
