Ennek arányában alakultak ki a tulajdonviszonyok is: az Agulhas Solar Kft.-ben 45 százalékos tulajdona volt Boros Gyulának és fiának, 50 százaléka volt a Siva Mont Kft.-nek és Kőműves Árpádnak, öt százalékot pedig a cégalapítást nyélbe ütő ügyvéd felesége kapott.
Boros Gyula vételi opciós jogot biztosított a cégben üzlettársának arra az esetre, ha a 200 millió forintos tőkét a cég nem tudná 2011 végéig visszafizetni. Mindez nem volt túlságosan reális, hiszen bár a napelemgyártás felfutott, egy évvel az indulás után már 3 milliárd forint volt a bevétel, három műszakban hatvan-hetven embernek adtak folyamatosan munkát.
A cég viszont még szerény, 12 millió forint veszteséget jelentett. Ez az alapító szerint sokkal jobb a vártnál, hiszen az ilyen vállalkozások az első három-öt évben óhatatlanul veszteségeket termelnek. Árversenyben is bírták az ütemet a kínai versenytársakkal, ami Boros Gyula megfogalmazása szerint
„álom volt, magyar kivitelben."
A magyar kivitel sajátossága lehetett a 2012. szeptember 24-i taggyűlés is:
– Bejött két ügyvéd, egy szekrényajtó méretű biztonsági ember és még valaki. Elvették a telefonomat, kivették belőle a kártyát, majd a számítógépemet is feltörték. Közölték velem, hogy ki vagyok rúgva, már nem én irányítom a céget, megrendült bennem a bizalom
– emlékszik vissza Boros Gyula. Másnap a cégbíróságon azzal szembesült, hogy már nem is tulajdonos a cégben. Az adatok szerint ugyanis a Siva Mont és Kőműves Árpád az ő tudta nélkül már az előző évben érvényesítette opciós vételi jogát. Nem csak ezen csodálkozott. Azon is, hogy a taggyűlésen állítólag aláírta az erről szóló döntést. – Számlákkal tudom igazolni, hogy azon a napon, amikor ez az irat keletkezett, a családommal együtt a Balatonnál nyaraltam – mondta a férfi. (Igaz, az opciós jog sajátja, hogy annak érvényesítéséhez nem kell a másik fél egyetértése és aláírása, adott feltételek esetén az automatikusan életbe lép. A konstrukció másik jellemzője a homályosság, az opció pontos részleteit ugyanis csak az aláíró felek tudhatják – ezt jól ismerhetjük mostanság a Fonyó Károly–Andy Vajna–TV2-ügy kapcsán.)
|
A nagy tervekből már csak az uniós támogatást hirdető plakátok maradtak
Fodor Orsolya |
Azt a vállalkozó nem vitatja, hogy a jogszabályok értelmében a Siva Mont érvényesíthette az opciós jogot, még ha azt nem is úriemberhez méltón tették.
Boros Gyulát nem vigasztalja, hogy időközben az Agulhas Solar Kft. csődbe ment. Az eltávolítását követően már csak 1,6 milliárdos volt a bevétel, s ehhez járult 452 milliós veszteség, majd 2014-ben egymilliárdos bevétel mellett halmoztak fel 870 milliós veszteséget.
– Én apró lépésekkel akartam előrehaladni, utódaim viszont gyorsan akartak sok pénzhez jutni. Az új vállalatvezetésből hiányzott a szakértelem, a határidők be nem tartása miatt pedig elvesztették a vevőkörüket és a megbízható beszállítói kapcsolatát is lenullázta a cég – állítja a kiebrudalt társtulajdonos, aki máig állítja: pár héten belül újra tudná indítani az üzemet.
Idén áprilisban az Agulhas Solar Kft. csődvédelmet kért, amit engedélyezett is a Szolnoki Törvényszék, csakhogy az már nem léphetett életbe, hiszen a cég ellen elindult a felszámolási eljárás. Mire ezt az ellentmondást a törvényszék orvosolta, eltelt fél év. Eközben a dolgozókat is hitegették, hosszú hónapokig nem fizettek munkabért, de nem is mondtak fel senkinek, mondván, akkor vissza kellene fizetni az uniós támogatást.
A Siva Mont Kft. kérdéseinkre nem kívánt reagálni, mondván, szerintük Boros Gyula vádjai nélkülöznek minden alapot. A sajtón keresztüli sárdobálásban nem szeretnének részt venni.
A felszámolás során nemcsak a dolgozók és a beszállítók várnak a pénzükre, de az üzemnek helyet adó AC DC logisztikai park is. Ferencz Gábor, a park vezetője elmondta: több mint hatvanmillió forintos bérleti díjjal tartozik a cég, a négyezer négyzetméteres üzemcsarnokot pedig nem tudják másnak kiadni, mert abban ott állnak a berendezéseik. A vezető többször is felhívta a projektet hitelező Eximbank figyelmét, hogy a cég egyedüli értéket képviselő vagyonelemei, a gyártóberendezések télen tönkremehetnek, ha a csarnokot nem fűtik. Ha így lesz, a bank biztosan futhat a pénze után, s hogy ez kinek a felelőssége lesz, az a jövő zenéje.
Nemcsak a dolgozók és a beszállítók várnak a pénzükre, de az üzemnek helyet adó AC DC logisztikai park is:
itt hatvanmillió forintos bérleti díjjal tartozik a cég.
