galéria megtekintése

A zsidók kitelepítését sürgette, most szobrot állítanának neki

Az írás a Népszabadság
2015. 07. 27. számában
jelent meg.

Czene Gábor
Népszabadság

Bár a bíróság utólag felmentette Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól, ebből nem következik, hogy megtörtént volna a politikai rehabilitációja. Ez teljességgel elfogadhatatlan lenne, ahogyan az is, hogy erkölcsi jóvátételként visszaállítsák akadémiai tagságát – jelentette ki Kovács M. Mária történész.

Hóman Bálint elismert szaktörténésznek számított. Miniszterként és politikusként azonban – tette hozzá Kovács M. Mária –

kulcsszerepet játszott a magyar zsidóság megalázásában és üldözésében.

Hóman 1932 és 1942 között volt kultuszminiszter. Ő készítette el az első zsidótörvény legelső vázlatát, majd a tervezetet ő terjesztette be 1938 februárjában a kormánynak. Amikor Lázár Andor igazságügy-miniszter jelezte, hogy a zsidótörvényt nem tartja elfogadhatónak, Hóman lemondásra szólította fel Lázárt.

 
Kovács M. Mária történész szerint Hóman Bálint méltatlan arra, hogy példaképként tisztelje az utókor
Kovács M. Mária történész szerint Hóman Bálint méltatlan arra, hogy példaképként tisztelje az utókor
M. Schmidt János

Kitelepítést sürgetett

Folyamatosan kiállt a zsidótörvények újabb és újabb megszigorítása mellett. 1940 júniusában Teleki Pál miniszterelnökhöz intézett memorandumában azt sürgette, hogy szakítsanak végre a „kompromisszumok rendszerével”, és minden zsidót távolítsanak el az oktatásügyből, a közigazgatásból, a gazdasági életből. Saját miniszteri hatáskörében adott utasítást arra, hogy négy budapesti gimnáziumban, ahova ekkor még sok zsidó gyerek járt, fizikailag elkülönítsék a zsidó és a nem zsidó tanulókat.

Nem sokkal a német megszállás előtt a zsidók kitelepítését sürgette.

A megszállást követően csatlakozott ahhoz a parlamenti csoporthoz, amely a háborúból való „kiugrás” megakadályozására jött létre. Szálasi Ferenc hatalomátvétele után a nyilas parlamentnek is tagja maradt, ahol többször felszólalt.

A felsorolás folytatható, de Kovács M. Mária szerint ennyi is bőségesen elég ahhoz, hogy kijelenthessük: elismerendő szaktudományos munkássága ellenére Hóman Bálint méltatlan arra, hogy az utókor példaképként tisztelje és szobrot állítson neki. Aki Hómannak szobrot állít, az a világnézetét is magáénak vallja.

Mindezen nem változtat az sem, hogy népbírósági perében néhány zsidó személy mellette tanúskodott: olyanok, akiknek mentességet járt ki azon diszkriminatív törvények alól, amelyek létrejöttében vezető szerepet vitt.

Tény viszont, hogy a Fővárosi Törvényszék idén tavasszal hatályon kívül helyezte a Népbíróság 1946-os, életfogytig tartó börtönbüntetést kiszabó ítéletét, és bűncselekmény hiányában felmentette Hómant a háborús bűntett vádja alól.

Vita az ítéletről

Az eljárás körülményeit Kovács M. Mária részleteiben nem ismeri, annyi azonban kiderült a híradásokból, hogy a bíróság nem Hóman antiszemita nézeteit és cselekedeteit vizsgálta. Hanem azt a népbírósági vádat, miszerint háborús bűntettet követett el azzal, hogy 1941-ben kormánytagként megszavazta Magyarország hadba lépését a Szovjetunió ellen. Akadtak jobboldali politikusok – így például Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke –, akik a Fővárosi Törvényszék mostani felmentő ítéletét politikai rehabilitációként ünnepelték. Pedig ilyesmiről már csak azért sem lehet szó, mert a bíróság külön hangsúlyozta, hogy nem foglal állást a történészek vitájában. A perújítási eljárásban a bíróság csupán annyit mondott ki, hogy Hóman a terhére rótt háborús bűntettet nem követte el – hívta fel a figyelmet Kovács M. Mária.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) még a népbírósági ítélet előtt, 1945-ben kizárta soraiból Hóman Bálintot. Tagságának posztumusz visszaállítására már az ezredfordulón érkezett javaslat, de Glatz Ferenc, az MTA akkori elnöke ettől elzárkózott. Az Akadémia sajtótitkársága közleményben tudatta: erre csak akkor kerülhetne sor, ha Hóman politikai rehabilitációja is bekövetkezne. Ami előreláthatólag nem fog megtörténni.

Ellenben a szakmai értelemben vett rehabilitáció már a szocializmus idején, a hetvenes–nyolcvanas években megtörtént – érvelt az MTA. Glatz Ferenc erre hivatkozva vett részt és mondott beszédet Hóman Bálint újratemetésén, 2001-ben.

Akadémiai szint

A közelmúltban hozott bírósági felmentő ítélet nyomán „informálisan” újra előjött Hóman akadémiai tagságának az ügye. Lovász László, az MTA jelenlegi elnöke tavasszal, lapunknak adott interjújában azt mondta, hogy amennyiben az akadémikusok egy része benyújtja a javaslatot, és szavaznak Hóman tagságáról, az általa képviselt (antiszemita) elvektől az Akadémiának akkor is teljes mértékben el kell határolódnia. Az Atv.hu információja szerint a kérdés legkorábban az MTA jövő év májusában esedékes közgyűlésén kerülhet napirendre.

Az MTA tagjainak feltétlen tiszteletet kell tanúsítaniuk „az emberi méltóság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok iránt” – idézte az Akadémia etikai kódexét Kovács M. Mária. Az MTA tehát posztumusz sem fogadhatja vissza Hóman Bálintot: már mennyiben szeretne megfelelni saját etikai elvárásainak.

Utcanév, díszpolgárság

Hóman Bálint 1951-ben, a váci börtönben halt meg. 2001-es újratemetésekor Vác önkormányzata utcát nevezett el róla. Napjainkban az a Székesfehérvár akar szobrot állítani az emlékére, amelynek Hóman egykor parlamenti képviselője volt. A szoborállításhoz 15 millió forintot adott az igazságügyi tárca, a helyszín előkészítését az önkormányzat vállalta. A kezdeményezés ellen demonstráción tiltakozott az MSZP és a Demokratikus Koalíció. Tiltakozott a Zsidó Világkongresszus, a Mazsihisz elnöke és a Történelemtanárok Egylete is.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.