Győr vagy Sopron a fontosabb?

A Széchenyi 2002-ben egyetemi rangot kapott, az ELTE közreműködésével meghonosították a jogi szakot, oktatási kínálatukban megjelent a közgazdasági, az egészségtudományi és a szociális képzés is. Integrálták a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola intézetének győri tagozatát, az Audi letelepedésével pedig már a hatodik sebességbe kapcsolt a világcég igényeire is alapozott jármű- és gépészmérnöki kar. Mindent integráltak, csak az Apáczait nem merte senki sem hozzájuk csatolni.

Az Audi szava is számít. A belső égésű motorok tanszék új épülete a győri Széchenyi István Egyetemen Forrás: Audi

Kétségtelen persze, hogy a 2008-ban soproni székhellyel kibővült, átalakult, s nyolc karral rendelkező Nyugat-magyarországi Egyetemnek is mélyre hatoltak szerteágazó gyökerei. Képzésének legelismertebb otthona az erdőmérnöki kar volt, mely jogelődként az 1735-ben alapított selmecbányai bányatiszti iskolát jegyzi. Később jelentősen terjeszkedett. Csatlakozott hozzá a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, a Benedek Elek Pedagógiai Kar, a győri Apáczai kar, de bocsátanak ki mezőgazdászokat, faipari művészeket, közgazdászokat és mérnököket is.

S amíg a helyi és nemzetközi gazdaság konkrét kihívásaira pénzes megrendelések teljesítésével, kutatásokkal válaszoló, az Audit és annak beszállítóit maga mögött tudó Széchenyi anyagilag jelentősen megerősödött, addig a Nyugat-magyarországi Egyetem pénzügyi szempontból a padlóra került. Vélhetőleg maga a létrejött szervezeti konstrukció alkalmatlansága is hozzájárult ahhoz, hogy az oktatók késve kaptak bért, tartozások halmozódtak fel. Állítólag az egyéb pénzügyi ígéretek sem teljesültek, a karok eltervezett fejlődési mozgástere egy helyben toporgásra, esetleg visszalépésre szűkült, ezért aztán egyre harsányabban háborogni kezdtek, s erőteljes politikai lobbizás után nyilvánosan is bejelentették leválási szándékukat.

Először a mosonmagyaróvári kar dolgozói lázadtak fel, formailag az ő sorsuk eldőlni látszik, hiszen Palkovics László államtitkár egy tájékoztatón érintőlegesen már megerősítette, hogy a kart a győri Széchenyi egyetemhez csatolják.

A Szombathelyi Savaria Egyetemi Központnak elnevezett egykori Berzsenyi ugyancsak kardot rántott a soproniak ellen. Hadvezérüknek pedig nem mást nyertek meg, mint képviselőjüket, Hende Csaba honvédelmi minisztert, aki az eddigi jelek szerint csatasorba is állt. Olyanokat mondott, hogy „nem szabad hagyni, hogy a szombathelyi duális képzésre fordítandó hatalmas pénzek valamely egyetemi vízfej adminisztratív, netán pazarló gazdálkodásának költségeit fedezzék majd”.

Úgy látszott, legerősebben a győri Apáczai kötődik Sopronhoz, vezetői többször ki is jelentették, hogy nem szeretnének leszakadni jelenlegi anyaintézményükről.

Ezt követően hívtak össze Borkai Zsolt polgármester kezdeményezésére egy győri sajtótájékoztatót helybeli politikusok, közéleti, véleményformáló személyiségek, művészek, orvosok, s meghirdették az Egy város, egy egyetem programot. Borkai arra emlékeztetett, hogy tizenöt évvel ezelőtt a helyi összefogás eredményeképpen született meg az egyetem a Széchenyi főiskolából. A város gazdasági szereplői, az egyetem oktatói egymásra találtak, s részeseivé váltak Győr távlatainak kidolgozásában,

– Győrnek az az érdeke, hogy egy egységes, nagy egyeteme legyen, amely hallgatói létszámát tekintve egy súlycsoportba kerülhetne a szegedi, a debreceni és a pécsi egyetemmel – fogalmazott Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora. A Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara korábban jelezte csatlakozási szándékát a győri egyetemhez, utalt rá a rektor, s megjegyezte: jó szívvel támogatjuk, hogy a három intézmény – nyilvánvalóan az Apáczaira is gondolt – egybe tudjon kelni, a döntés azonban a kormányzat kezében van. Kara Ákos fideszes országgyűlési képviselő régóta az egy város, egy egyetem pártiak közé tartozik, s azt szeretné, ha a következő felvételi tájékoztatóban már így jelenne meg.

– Sopronnak fájni fog, mi azonban győriek vagyunk, a győri érdekeket kell képviselnünk – mondta Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő.

A Győri Baloldal nevében Pollreisz Balázs úgy nyilatkozott, ők is támogatják a tervet. A fúziót a kereskedelmi és iparkamara kamara helyi elnöke, az ügyvédi kamara, a kórház igazgatói, az egyik legsikeresebb magyar középiskola direktora, a Vállalkozók Országos Szövetségének helyi irányítója, több művész is támogatja. Ami pedig valószínűleg a legtöbbet nyomja a latban, az Győrben a világ legnagyobb motorgyárát működtető Audi egyértelmű, nyílt kiállása volt az elképzelés mellett.

A Nyugat-magyarországi Egyetemről senki sem volt jelen a tájékoztatón, a rektor szerint azért, mert nem kaptak meghívást rá. A városháza a kar nevében a dékánt hívta meg, de ő sem ment el.

Megkérdeztük a Nyugat-magyarországi Egyetem kancellárját, Dinnyés Álmost, mit szólnak a győriek szándékához. A kancellár szerint Palkovics államtitkár a Nyugat-Magyarország régió felsőoktatási intézményrendszerének átalakításával kapcsolatos hatástanulmányok elkészítéséről július 30-án tart sajtótájékoztatót, érdemben csak utána nyilatkoznak. Közreadtak azonban egy állásfoglalást. Ebben azt hangsúlyozzák: „Győr, a város, ahol élünk és dolgozunk, az egyik leggyorsabban fejlődő települése hazánknak. A város, ahol három felsőoktatási intézmény működik együtt a közös célokért: a Széchenyi István Egyetem, a Győri Hittudományi Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem. E három intézmény biztosítja a város és a régió fiataljainak továbbtanulási igényeit.”

A közlemény azonban kiemeli azt is: „A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának Tanácsa elsősorban támogatja a Nyugat-magyarországi Egyetem keretein belüli maradást.”

Több oktató szerint látszatmegoldás születik Krizsán Csaba / MTI

Utalnak arra: „A Nyugat-magyarországi Egyetemnek egyik előnye, hogy hálózatos felépítése miatt a pedagógia teljes vertikuma lefedett, Sopron, Győr és Szombathely részvételével. Ezt csak nagyon kevés felsőoktatási intézmény tudja nyújtani, Győr és a teljes nyugat-magyarországi régió gazdasági életének fejlődése családokat vonz a megyeszékhelyre. E családoknak gyermekei vannak és lesznek, amelyeknek szüksége lesz iskolákra és pedagógusokra.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Kari Tanácsa tudomásul veszi, hogy a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága minden lehetőséget megvizsgál, „majd szakmai és pénzügyi szempontok alapján fog javaslatot tenni a kormány felé a régió felsőoktatási szerkezetének esetleges átalakításáról.”

Az esélylatolgatások mindenesetre megkezdődtek. Több oktató úgy véli, látszatmegoldás születik. Az érintett karokat, így az Apáczait is majd a Széchenyihez csatolják, de előbb kiüresítik, szétszedik, s bizonyos részeit a Nyugat-magyarországi Egyetem részeként működtetik tovább. Mások úgy vélik,

politikai felhatalmazás nélkül a győriek nem álltak volna ki ilyen harcosan a hűség városának presztízsét előnytelenül érintő elképzeléseik mellett, ismerve az Orbánnak is kedves Sopron igen hatékony politikai lobbierejét.

Azt is emlegetik néhányan, hogy az Apáczai egyik legfőbb támogatója, az Orbán Viktorral látványosan kiváló kapcsolatokat ápoló győri megyés püspök 75 éves lesz, ezért rövidesen más veszi át a szerepét, így aztán a katolikus egyház pozíciói gyengülhetnek a győri felsőoktatáson belül.

Mindenesetre igaza lehet annak az egyetemi tanárnak, aki úgy summázta a történteket és azok lehetséges végkimenetelét: „Amit egyszer a politika elrontott, azt csak ő javíthatja meg, feltéve, ha érdekében áll.”