A jelentős áremelés mögött több tényező húzódik meg. Egyrészt visszatérni látszik a bizalom a lakáspiacra, az ingatlanadásvételek száma a válság idején bekövetkezett süllyedés, illetve stagnálás után ismét növekszik és ezzel párhuzamosan emelkednek az árak is. Egyre többen vágnak bele a lakáscserébe a hitelezési piac lassú ébredésének, illetve sokszor munkahelyváltásnak köszönhetően is. Utóbbira jó példa Győr, Sopron és Szombathely, ahol a munkahelyek számának jelentős bővülése az albérletpiacot is mozgásba hozta. A nyugati határszél városainak lakásbérleti díjai lassan megközelítik a fővárosban számítottat.
A bérbeadás pedig egyre jobb üzlet. A zömében szürke, illetve fekete piacon zajló bérbeadás átlagosan évi 6-8 százalékos hozamot hozhat, amely meghaladja a banki kamatokat. Egy kedvező hitelkonstrukcióval, amelyből azért már akad néhány, már a befektetési célú ingatlanvásárlás is kifizetődő lehet. A kereslet ugyanis folyamatosan növekszik a pesti belső kerületekben – V., VI., VII., VIII., IX. – és Bel-Budán. A kereslet és kínálat egymással párhuzamosan bővül, a kiadás, illetve a lakáskeresés ideje egyelőre nem nyúlik fárasztóan hosszúra – teszi hozzá Déry Attila.
A bérlők új csapatát jelentik a Budapestre látogató turisták,
akiknek a szállodáknál olcsóbb szállás-megoldást kínál a lakásbérlés. A kérhető magasabb bérleti díj miatt pedig a lakástulajdonosoknak is megéri a rövidtávú – akár egy-két napra való – kiadással járó plusz teher. Az elemző szerint ez mégsem jelenti a kínálat szűkülését, mivel a keresletet érzékelve új bérbeadói réteg jelent meg a piacon, amely kifejezetten a rövidtávú bérbeadásban lát fantáziát.
|
A fővárosi bérlakáspiacon további áremelkedés várható
Teknős Miklós |
Az idegenforgalmi kereslet bővülése egyébként önmagában nem ad magyarázatot a belső, de korántsem turisztikai vonzáskörzetként ismert városrészek felfutására. A VIII. és IX. kerületben ugyanis szintén jelentősen emelkedtek a bérleti díjak. Az idén már itt sem kaphatunk 2000 forintos négyzetméterár alatt jó minőségű albérletet. 2013, illetve 2014 elején még jellemzően 2000 forint alatt volt az egy négyzetméterre eső bérleti díj összege. Az idén már csak a külső kerületekben bukkanhatunk ilyen áron albérletre. Zuglóban például 1800 forint körül van az átlagos négyzetméterár, míg a XVIII. kerületben 1600 forint körül mozog. A csúcstartó a II. kerület, ahol az átlagár 2600 forint négyzetméterenként. A XIII. kerületben 2300 forintot, az V. és a VI. kerületekben 2100, míg Erzsébetvárosban 2050 forintot kérnek átlagosan négyzetméterenként.
Az ár természetesen jelentősen függ a lakás állapotától, a bútorok minőségétől, a technikai felszereltségtől, illetve az elhelyezkedéstől és a közlekedési adottságoktól. A rövidtávú bérlők kivétel nélkül bútorozott szobát keresnek, a külföldiek teljes felszereltségű – beleértve a mosogatógépet és a szórakoztatóelektronikai eszközöket is– ellátott ingatlant.
Kiselejtezett bútorokkal telerakott lakást egyre nehezebb kiadni,
az egyetemistáknak is fontossá vált ideiglenes otthonuk berendezésének minősége. Ez egyébként az árban is jelentős szerephez jut. A szülőktől különköltöző fiatalokra is igaz ez, mint ahogy mindkét rétegnek fontos szempont a jól felszerelt konyha.
A piacon továbbra is a frekventált elhelyezkedésű, kiváló közlekedésű, belső városrészekben lévő 50-60 négyzetméteres, jó állapotú, 2 külön nyíló szobás ingatlan a nyerő. De gyorsan bérlőre találnak az ettől eltérő adottságú belvárosi lakások is. Míg a külső, kertvárosi, városszéli ingatlanok elsősorban a kerttel, illetve az alacsony árral vonzhatják a szálláskeresőket.
