A Tarlós–Lázár-konfliktus nem akkor kezdődött, amikor a főpolgármester azt nyilatkozta a miniszterről, hogy az utóbbi egy évben eléggé próbára teszi a képességeit az a feladattömeg, amelyet a nálánál jóval nagyobb szellemi kapacitású miniszterelnök kiszignált rá. Kettejük között régóta van habitusbeli és generációs feszültség, de politikai-pénzügyi nézeteltérések is jellemzik viszonyukat a főváros-vidék ellentét mellett.
Tavaly nyáron, amikor Lázár felkereste Tarlóst a Városházán, a főpolgármesteri szobából állítólag kihallatszott a kiabálás.
A városvezető azt nehezményezte, hogy a nála jóval fiatalabb politikus semmilyen tiszteletet nem tanúsított iránta, holott „a fia lehetne”. A konfliktus forrása azonban a pénz volt.
A főváros büdzséje, a 3-as metró és a BKV finanszírozása. A múlt nyáron olyan hírek jelentek meg, hogy Lázár lehúzta az EU-s projektek listájáról a budapesti nagy fejlesztéseket, de sok milliárdot delegáltak például a Szeged–Hódmezővásárhely közötti Tram Train integrált villamos bevezetésére.
Ráadásul azzal is bőszítette Tarlóst, hogy javasolta neki: menjen, és lobbizzon magának Brüsszelben. (Budapest sok esetben hiába kérne brüsszeli fejlesztési pénzeket, fejlett EU-régiónak számít, ezért nem jogosult konvergenciatámogatásokra.) Tarlós István számára ebben a harcban főpolgármesteri pályaíve is kockán forog. Úgy érzi, második ciklusa után nem vonulhat vissza anélkül, hogy nem rendezte el a 3-as metró és a BKV ügyét. (Kész lett volna a visszalépésre is az önkormányzati választás előtt, ha nem teljesülnek a feltételei.)
A kék metró szerelvényeinek felújítására végül adott a kormány 60 milliárd forintnyi hitelgaranciát, és idén márciusra 340 milliárd forint uniós támogatásban is megegyeztek. Ami a BKV vitáját illeti, Lázárnak már 2011 végén is az volt a véleménye, hogy egy 700 milliárdos költségvetésben el kell tudni érni tízszázalékos megtakarítást. Most a BKV esetében az 52 milliárdos állami adósság átvállalása is kevés a Városháza szerint. A kormányzati szereplők viszont rendre azt várják, hogy a főváros tegyen le megoldási javaslatokat a rendszerszintű problémák kezelésére.
A Városháza szerint rendszeresen készülnek ilyen tanulmányok,
de késve kerülnek Orbán Viktor miniszterelnök asztalára.
Mindennek ellenére Tarlós István a szándéka szerint együttműködik a kormánnyal. Kifejezetten jó a viszonya Pintér Sándor belügyminiszterrel, akivel viszont a hírek szerint Lázár János kapcsolata nem felhőtlen. De a főpolgármester rendszeresen egyeztet Varga Mihály gazdasági miniszterrel is. Végső tárgyalási partnernek Orbán Viktort tekinti, korábban már ki is jelentette: Lázárnak „János a neve, nem Mindenható”.
|
...generációs különbség is feszül a két politikus között
Kurucz Árpád / Népszabadság |
A főpolgármester felkért négy fideszes kerületi polgármestert – Kocsis Mátét, Láng Zsoltot, Ríz Leventét és Kovács Pétert –, hogy készítsenek közös javaslatot a BKV hosszú távú működésének megoldására. Szeptemberben ezt szándékozik képviselni Tarlós István a miniszterelnök előtt. A Tarlós és Lázár közti feszültségét akár táplálhatja az is, hogy a főpolgármesternek – információink szerint – konszolidált a kapcsolata Csányi Sándor OTP-elnökkel, a Miniszterelnökséget irányító miniszternek viszont híresen rossz.
Tarlós számára nem kötelező a fideszes-kormányzati Simicska-bojkott sem, ahogyan más televíziókban, úgy a Hír TV-ben is vállal szereplést, és változatlanul nyilatkozik a Magyar Nemzetnek.
A Simicska-médiabirodalomhoz sorolt Heti Válaszban pár napja Borókai Gábor főszerkesztő durván bírálta Lázár Jánost, például azzal, hogy „szétfeszít”, „közösségtelenít”.
