A Fidesz, az MSZP, a Jobbik és helyi civil szervezetek együtt tiltakoznak a 20 ezer lakosú Békésen a júliustól bevezetendő építményadó ellen. Izsó Gábor polgármester és a Jobboldali Összefogás képviselői a választás előtt adócsökkentést ígértek, de helyette bevezették a szemétszállítási díjat és az építményadót – így kezdődik az a tiltakozó petíció, amelyet több mint hatezren írtak alá Békésen. A dokumentumban felszólítják a polgármestert, hogy tűzzék újra napirendre a kérdést, s vonják vissza az építményadót.
A békési képviselő-testületben – Izsó Gábor polgármesterrel – hatfős többség áll szemben az ötfős ellenzékkel, akik közül három fideszes, egy szocialista, egy pedig a Jobbik képviselője. Szalai László MSZP-s képviselő idézi fel a szokatlan felállás előzményeit. 1994 és 2006 között baloldali vezetése volt a városnak. Az őszödi beszéd után a jobboldal nyert, Izsó Gábor lett a polgármester, aki korábban próbálkozott már a Kisgazdapárt és a MIÉP színeiben is. 2010-ben a Fidesz visszaléptette Izsó Gábort, és Erdős Norbert alpolgármestert jelölte helyette. Izsó azonban meggondolta magát, mégis elindult, és legyőzte a Fidesz jelöltjét. Így nemcsak a baloldal és az erősödő Jobbik került szembe vele és támogatóival, hanem a Fidesz is.
Kamera Hungária. Tüntetőkről készül felvétel Békésen |
2014-ben újra Izsóék, a Jobboldali Összefogás győzött. Szalai László szerint a harmadik ciklusban már nagyon elszaladt velük a ló, az ellenzéknek még bizottsági helyeket sem adtak, a város ügyei lényegében a többségi frakció ülésein dőlnek el. Kiverte a biztosítékot, hogy egy hónappal a választás után a többség eldöntötte: bevezeti az építményadót. Ez voltaképpen ingatlanadó, hiszen nem csak a vállalkozási célra használt helyiségek után kell fizetni. Szalai László szerint ráadásul sok a gyanús közbeszerzés, az önkormányzati megbízásokat sok esetben a testületi többséghez közel álló vállalkozások kapják. Szalai úgy fogalmaz: a helyi gazdagok nem akarnak adót fizetni, ezért terhelik rá a közterhet a szegényekre.