Ebben a hozzáállásban először akkor mutatkozott változás, amikor a Fideszen belüli száműzetés keretében EP-képviselőként Brüsszelbe került: ott rendszeresen megszólalt zöld ügyekben. Az viszont a mindent megszépítő messzeség ellenére is túlzás, hogy odakint valamiféle harcos zöldpolitikus vált volna belőle: ahogyan egy informátorunk fogalmazott, a szintén a zöldbizottságban tevékenykedő Jávor Benedek egy féléves ülésszak alatt több önálló környezetvédelmi kezdeményezéssel él az Európai Parlamentben, mint Áder János a kintlétének három éve alatt – most mégis ezzel az európai parlamenti előélettel próbálják hitelesíteni a köztársasági elnök frissen támadt zöld aktivitását.
|
Nem nagy fogás. A köztársasági elnök a horgászszövetség versenyén
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
2015 januárjában, ha nem is az egész ország, de a teljes magyar sajtó izgatottan várta, milyen rendkívüli bejelentést tesz az államfő. Áder az egy nappal korábban beharangozott szónoklatban a felfokozott érdeklődést gyorsan lehűtve arról beszélt, hogy új szervezeti egységgel, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságával bővül a Köztársasági Elnöki Hivatal, és a részleget Kőrösi Csaba korábbi ENSZ-nagykövet vezeti.
Az elnöki szavakból sehol sem lett címlapos hír, pedig minden kulcsmomentum benne volt, amely a következő évekre meghatározza az államfői politizálás irányát. Áder János gyakorlatilag azt deklarálta, hogy kivonul a magyar belpolitikából, elsősorban a globális környezeti problémákra, és lehetőség szerint egy fontos ENSZ-pozíció megszerzésére koncentrál. A kinézett hely nem a főtitkári, hanem a főtitkárhelyettesi pozíció, az ötletgazda pedig a már említett Kőrösi Csaba, a kormányfőhöz közeli vélemények szerint ugyanakkor Orbán még nem döntötte el, hogy kit indít ebben a versengésben: lehetséges, hogy a nagyköveti székben Kőrösit váltó Bogyai Katalint jelölik.
Saját archívumunk adatai szerint eddig mindössze két olyan alkalom volt, amikor Áder János környezetvédelmi kérdésekben nyíltan szembefordult a zöld kérdéskört minden korábbinál alacsonyabb szintre delegáló Orbán-kormánnyal: aláírás helyett az alkotmánybírósághoz küldte a nemzeti parki védett földek elvételét célzó törvényjavaslatot, és utólag bírálta azt a törvényt is, amely büntetőadót vetett ki a napelemekre.
Sokkal hosszabb ugyanakkor azon ügyek listája, amelyekben az államfő nem szólalt meg, holott ha valóban komolyan venné a környezetvédelmet, aligha maradhatott volna néma.
Szakértők szerint már a második Orbán-kormány kinevezésekor is megfogalmazhatta volna az aggályait, amikor kiderült, hogy a környezetügy az agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárságon egy helyettes államtitkárhoz kerül – ilyen lefokozásra nem volt példa a rendszerváltás óta. De nem emelt kifogást Áder a paksi bővítési egyezmény (és vele a megújuló energiaforrások de facto nemkívánatossá minősítése), a természetvédelmi érdekeket is durván sértő földprivatizáció, a védett természeti élőhelyeket veszélyeztető határkerítés-építés vagy a lakosságnak szánt energiahatékonysági uniós támogatások elvétele ellen sem.
Környezetvédő civil szervezetektől visszatérően halljuk, hogy amikor különféle zöldügyekben Áder Jánoshoz fordulnak segítségért (legutóbb a Százhalombattára tervezett gumiégető miatt keresték meg),
az államfőtől rendre az az udvarias szabványlevél érkezik válaszul, amelyben a köztársasági elnök sajnálkozva közli, hogy nem illetékes.
Illés Zoltán, az Orbán-kormány volt környezetügyi államtitkára, a Fidesz legismertebb környezetpolitikusa a Népszabadságnak azt mondta, becsüli Áder megváltozott értékválasztását, különösen a klímavédelem egyre következetesebb képviseletét, ugyanakkor meggyőződése, hogy ezekben az ügyekben az államfő sokkal többet tehetne, még úgy is, hogy nem lépi át az alkotmányos hatáskörét.
– A párizsi klímacsúcs előtt minden polgármesternek levelet írt, együttműködést kérve a klímaváltozás elleni küzdelemben, ugyanakkor nem szólította meg azt, aki ebben a harcban a legtöbbet tehetné – a miniszterelnököt –, ráadásul látványosan negligálja az éghajlati problémákat – tette szóvá Illés. (A helyzet a valóságban ennél is rosszabb: Áder János csatlakozott Orbán Viktor álláspontjához, hogy Magyarországnak – mivel a nehézipar 1990-es összeomlása után jelentősen csökkent nálunk a szén-dioxid-kibocsátás – nincs már érdemi teendője a klímavédelemben.)
|
A dél-koreai Teguban, a 7. Víz Világfórumon. A miniszterelnökkel nem meri vállalni a kötélhúzást
Bruzák Noémi / MTI |
A volt államtitkár szerint abban sem akadályozza semmi Ádert, hogy vitatott környezetvédelmi kérdésekben, mint amilyen például a Duna elterelése, a már hivatkozott atomerőmű-építés, a betiltott szélerőmű-építés vagy a megoldhatatlannak tűnő városi levegőszennyezés, a köztársasági elnök önálló politikai tényezőként véleményt nyilvánítson, szakbizottságot kérjen föl vagy mondjuk az MTA-tól kérjen állásfoglalást,
de eddig egyikre sem volt példa.
Lapunk a hét elején a köztársasági elnök hivatalát is megkereste, hogy információkat kérjünk a készülő cikkhez, esetleg olyan, eddig nyilvánosságra nem került további esetekről, amikor az államfő szembefordult a kormányfői akarattal. Választ – az időpont megjelölése nélkül – későbbre ígértek.
