Ez sokakat megbotránkoztatott, ők úgy vélték, a fenti logika alapján bárki meggyanúsítható, aki megoszt egy kritikus hangú újságcikket, vagy akár csak társaságban beszél arról. Eddig több mint kétezren osztották meg a cikket azért, hogy kiálljanak a rabosított megosztók mellett. Ha a nyomozó hatóság következetes, valamennyiüket kénytelen meggyanúsítani.
Szerettük volna az ügyben nyilatkozatra bírni a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy megtudjuk: a cikkben melyek azok a kijelentések, amelyek megvalósítják a rágalmazást. A rendőrség nem válaszolt kérdéseinkre.
Megpróbáltuk a megyei főügyészséget is szóra bírni, ám ott is elzárkóztak.
Megkerestük Balázs Árpádot, s ő elmondta, hogy szerinte a cikkben több megalapozatlan állítás is szerepel, a legsúlyosabb az, ami hiányolja az értékbecslést. A volt polgármester szerint történt értékbecslés, és ez alapján döntöttek a képviselők az eladásról.
|
A rabosított kritikusok Facebook-csoportjának oldala
Facebook |
Tudni kell, hogy a volt polgármester feljelentését ösztönző írás az Árpi Lapjairól Kitiltottak Társasága nevet viselő Facebook-közösség oldalán jelent meg. A társaság azért jött létre, mert az önkormányzat lapja – szerintük – nem ad teret az ellenzéki véleménynek. Ezt a társaság azzal magyarázza, hogy a fideszes Balázs Árpádot ugyan legyőzte a 2014-es választáson a függetlenként induló Lengyel Róbert, ám a testületben a kormánypárti városatyák maradtak többségben, s így továbbra is Balázs és párttársai döntik el, mi kerülhet be a lapba.
A Facebook-oldal siófoki közügyekkel foglalkozik, s gyakran kritizálja a fideszes városirányítókat. A társaság egyik névtelenül megszólaló tagja úgy érzi: Balázs feljelentése és az, hogy az ügyészség beszállt az ügybe, a közéletről gondolkodók megfélemlítését célozza. A társaság szerint az ügyészség dolga nem az lenne, hogy a kritikusokat elhallgattassa, hanem az, hogy az írás hatására megvizsgálja, miképp adhattak el egy ingatlant a piaci ár ötödéért.
A rabosított megosztók közül tíznek Czeglédy Csaba ügyvéd vállalta a védelmét. Czeglédy szerint nincs az a bíróság, amelyik védenceit elítélné, főleg, hogy az Alkotmánybíróság kimondta: a közszereplőknek közügyekben el kell viselniük akár a nagyon kemény kritikát is. Az ügyvéd nem tartja kizártnak, hogy védencei később kártérítést követelnek az ellenük indított, megalapozatlan eljárás miatt. Kártérítésre viszont csak akkor van esélyük, ha a bíróság bűncselekmény hiányában menti fel őket, s megállapítja, hogy a gyanúsítás „kirívóan oktalan" volt.
