A korábbi kiegyenlítő mechanizmusok kevésbé érvényesülnek
|
A Fidesz uralta az óriásplakátokat - Teknős Miklós/Népszabadság
|
A szakértő úgy látja, az aktuális többség érdekét szolgálja az egyéni választókerületek súlyának növelése, a második forduló eltörlése, a győztes egyéni jelölt pártját is támogató „kompenzáció", valamint a jelöltállítás feltételeinek lazítása is. Az erősebb szervezetek így relatív többséggel – akár egyetlen voksnyi különbséggel – szerezhetik meg az egyéni mandátumokat, amelyek aránya a korábbi 45-ről 53 százalékra nőtt. Miután a listás képviselői helyek száma csökkent, a korábbi kiegyenlítő mechanizmusok kevésbé érvényesülnek.
Ráadásul a hungarikumnak tekinthető kompenzációs rendszer szembemegy a józan ésszel, hiszen a választókerületekben befutó jelöltek után is elszámolnak töredékszavazatokat: azok a voksok, amelyekre a győzelemhez már nem volt szükség, a párt országos listájára kerülnek. Ez különösen akkor érdekes, ha az első és a második helyezett között viszonylag nagy különbség van, mert a nyertes javára akár tízezres nagyságrendben írnak jóvá töredékszavazatokat. Így egyes voksok az egyéni körzetekben és a listán is hasznosulnak.
A jobboldali szavazótábor hagyományosan elkötelezettebb, aktívabb, és erre a bázisra építve a Fidesznek jó esélye volt rá, hogy megőrizze vezető pozícióját – állítja László Róbert. Ehhez azonban szüksége lehetett arra, hogy az apolitikus választókat lehetőleg minél távolabb tartsák a választástól. Ennek eszközeként vetődött fel az előzetes regisztráció – tehát csak az szavazhatott volna, aki feliratkozott –, de ezt utóbb elvetették.
Politikailag manipulált választókerületi térkép
A rendszerbe további olyan elemeket is tudatosan beépítettek, amelyek a jobboldalnak kedveznek – mondta László Róbert. Ezek közül a legfontosabb a politikailag manipulált választókerületi térkép. A körzetek határait a rendszerváltozás utáni szavazatarányokra figyelemmel alakították ki, és például a baloldalhoz húzó területekhez stabil jobboldali többségű térségeket csatoltak.
|
A szavazatok négy százalékát vitték el a parlamenten kívüli pártok - Móricz-Sabján Simon/Népszabadság
|
Más szakértők úgy gondolják, hogy a pártállam negyvenéves uralma sem tört meg bizonyos tradíciókat. Vagyis: vannak olyan körzetek, amelyek lakossága több mint száz éve hagyományosan a bal- vagy a jobboldalt támogatja, és ezzel valóban vissza lehet élni.
A kampányszabályok változtatása volt a másik trükk: az ellenzéket meg kellett fosztani attól a lehetőségtől, hogy üzeneteit eljuttathassa a potenciális választókhoz. Ez László Róbert szerint nagyjából sikerült is, hiszen a kereskedelmi médiumokban – amelyek egyike sem vállalta, hogy ingyen műsoridőt ad a jelölő szervezeteknek – nem tehettek közzé politikai reklámot. Így maradt a közmédia, ahol az országos listát állító pártok reklámszpotjait térítésmentesen sugározták ugyan, ám igen korlátozott időtartamban, és ezeken a csatornákon – az M1-en, a Duna TV-n és a Kossuth Rádión – csak viszonylag kevés embert érhettek el.
A Fidesz kisajátította az óriásplakátokat is
Hagyományos reklámhordozóként szóba jöhetett az óriásplakát-piac is, ám ezt a Fidesz – illetve egy, a kormányoldalhoz közel álló civil szervezet – kisajátította. Nem volt nehéz dolguk, hiszen ezt a piacot a jobboldal holdudvarába tartozó vállalkozás uralja. A választási eljárási törvény egyébként előírja, hogy politikai hirdetést a nyomtatott és az internetes sajtó csak akkor közölhet, ha díjszabását előzetesen bejelenti az Állami Számvevőszéknél – ez egyértelműen az esélyegyenlőséget szolgálja –, óriásplakátot esetében viszont ilyen követelmény nem volt.
Az ellenzék a közösségi közlekedési eszközökön megvásárolható hirdetési felületekhez sem fért hozzá. A hivatalos kampánykezdet előtt pár nappal pedig kormányrendelet született arról, hogy az utak mentén elhelyezett villanyoszlopokon és más műtárgyakon sem lehet választási plakátot elhelyezni. Ezt a korlátozást az Alkotmánybíróság utóbb alaptörvény-ellenesnek minősítette, de akkor már nagyjából mindegy volt.
Mindez egyébként az aktuális kormánypártnak kedvez, hiszen a plakátjai megjelenhettek olyan felületeken, ahol pártok egyáltalán nem hirdethettek. Ugyanakkor – a pártokkal ellentétben – kormányzati reklámokat fizetett tartalomként is sugározhattak egyes kereskedelmi rádiók és tévék, mert ezek nem tartoznak a választási eljárási törvény hatálya alá.
Más kérdés, hogy a Kúria utóbb kimondta: minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, kampánytevékenységnek minősül, és ezért elmarasztalta például a TV2-t, mert kormányzati hirdetést sugárzott. Az egyoldalú tájékoztatás miatt viszont egyelőre senkit nem vontak felelősségre.
A civil szervezetek kampánytevékenységére vonatkozóan nincs semmiféle korlátozás – tette hozzá László Róbert. A felhasznált pénzekkel nem is kell szigorúan elszámolniuk, és ezért a legjobb anyagi háttérrel rendelkező pártok aránytalanul nagy előnyhöz juthatnak. Ők képesek ugyanis kiszervezni a kampány egy részét a civil szervezetekhez, így jelentősen többet költhetnek a csak a pártokra vonatkozó 995 millió forintos limiten túl.
Nem biztos, hogy a kisebb parlament olcsóbb is lesz
A Fidesz deklarált politikai célja volt a kisebb – és olcsóbb – parlament létrehozása. A létszámcsökkenéssel nem feltétlenül lesz azonban sem olcsóbb, sem hatékonyabb az országgyűlés működése – állítja László Róbert. A politikusellenes attitűdök miatt ugyanakkor szerinte érthető az igény arra, hogy kevesebb képviselő üljön a Házban.
A jelöltállítás feltételeinek könnyítését – és a kampányfinanszírozás szabályainak változását – pedig azzal magyarázták, hogy mindenki megmérethesse magát. Ez egyrészt méltányolható szempont, másfelől viszont a szakértő szerint aggályos, hogy ehhez sajátos finanszírozási rendszert rendeltek hozzá: az egyéni jelölteknek egymilliós, a listát állító pártoknak pedig 149-től 597 millióig terjedő támogatást ígértek.
A jelölő szervezeteknek ráadásul ezzel a pénzzel alig kell elszámolniuk, s miközben a két százalékos támogatottságot el nem ért jelöltektől az egymilliót visszakövetelik, a pártok esetében ilyen feltételt nem írtak elő.
Ez bejött, hiszen a 106 egyéni körzetben több mint 1500-an indultak, országos listát pedig 18 párt tudott állítani. Ehhez még az sem volt túl nagy ár, hogy a jelölteknek és a jelölő szervezeteknek több mint hétmilliárdnyi állami támogatást osztottak ki. Más kérdés, hogy a parlamenten kívüli 14 szerveződés összesen csak a szavazatok kevesebb mint négy százalékát vitte el, de akár a Fidesz kétharmada múlhat ezen, hiszen ha ezeket a voksokat az ellenzéki összefogás kapja, esetleg eggyel több listás mandátumot szerez.
Egyértelműen a kormánypárt érdekét szolgálta az is, hogy a külhoni magyaroknak választójogot biztosítottak. Az EBESZ szerint is aggályos azonban, hogy ők csak az országos listákra voksolhattak, ami a választójog egyenlőségét teszi kérdésessé. Érdemben persze alig szólhatnak bele az eredménybe, mert a legfrissebb adatok szerint nem egészen 194 ezren szerepeltek a levélben szavazók névjegyzékében, és százezren adták le a voksukat, miközben érvényesnek eddig csak 63 ezer szavazatot minősítettek.
Ez a listás voksok másfél százalékát sem éri el, ez azonban – miután kilencven százaléknál nagyobb arányban a Fideszt támogatták – elég lehet ahhoz, hogy a kormányoldalt a határon túliak egy mandátumhoz segítsék, feltéve, hogy az újabb képviselői hely megszerzéséhez csak minimális számú voksra van szükség.
