galéria megtekintése

Hitelből törlesztené a hiteleit a BKV, ha kapna

Az írás a Népszabadság
2014. 04. 28. számában
jelent meg.


Szalai Anna
Népszabadság

Az idén összesen 9,4 milliárdot kellene törlesztésre kifizetnie a BKV-nak, de erre is hitelt venne fel. A bankoktól azonban eddig csak 5,5 milliárd jött össze.

Hét banktól próbálta meg összekaparni az idén esedékes hiteltörlesztés fedezetét a BKV, de még így sem jött össze a teljes összeg. Az ajánlatot tevő három bank – a Budapest, a Gránit és a KDB – együtt 5,5 milliárd forintot biztosítana. Csakhogy az idén 9,4 milliárd forint visszafizetése esedékes négy részletben, tehát 3,9 milliárd hiányzik. Ha a BKV nem fizet, a hitelezők felmondhatják a teljes, 61,7 milliárd forint értékű adósságot.

A BKV helyett a hitelek biztosítékául szolgáló kezességi szerződések alapján először a fővárosi önkormányzatnak, majd a magyar államnak kellene jótállnia. Utóbbi később adók módjára hajthatná be a pénzt a budapesti polgárokon. A fenti forgatókönyv elkerülése érdekében a Fővárosi Közgyűlés – miután előzőleg kinyilvánította, hogy az adósság fedezetét nem tudja saját büdzséjéből biztosítani – tavaly novemberben hozzájárult, hogy a BKV újabb hiteleket vegyen fel a korábbiak visszafizetésére.

A főváros közlekedési cége hét bankot hívott meg a versenytárgyalásra, de a márciusi határidőre csak három pénzintézet tett ajánlatot. (Az OTP, a Sberbank, az Unicredit és az MFB-Takarékbank konzorcium nem kért az üzletből, bizonytalannak vélve a kezesség érvényesíthetőségét, illetve túlzónak találva a pénzintézet állammal szembeni kitettségét.) De az ajánlattevő pénzintézetek is leszögezték: csak állami kezességvállalás mellett hiteleznek. Ezt pedig még nem szerezte meg a főváros. A kormány álláspontja a főváros gazdasági bizottsága elé kerülő előterjesztés szerint nem ismert.

 

Ezzel együtt a Budapest és a KDB Bank alig 500-500 millióval szállna be, míg a Gránit Bank három részletben 4,5 milliárdot adna. A kamatfelár – a referenciakamaton felül, az üzleti kockázat függvényében fizetendő többlet – 1,7–2,49 százalék közötti. Ez kedvezőbb ugyan a korábbi hitelszerződések 2,66 százalékos feláránál, de a pénz kevés. A BKV a hiányzó 3,9 milliárd forintra újabb versenytárgyalást hirdetett. A pénzintézetek ajánlatát jövő hétfőig várják. Nagyon bizakodnak. A március végén esedékes első, 2,4 milliárdos részletet ugyanis a cég nyögte ki saját éves kerete terhére, a szállítói számlák átütemezésével.

A BKV üzemeltetése évente 150 milliárd forintba kerül
A BKV üzemeltetése évente 150 milliárd forintba kerül
Móricz-Sabján Simon

Ha a Fővárosi Közgyűlés még áprilisban beleegyezik az új hitelek kezességébe, majd gyorsított ütemben meggyőzi a kormányt, akkor a márciusi mellett a júniusi 2,3 milliárd kifizetésére meglenne a fedezet. A szeptemberi és a decemberi részletek kifizetéshez azonban a most futó tender sikeres lezárása szükséges. De ha még így lesz is, akkor sem lélegezhet fel a BKV, de az önkormányzat sem. – A közösségi közlekedés idei finanszírozását nem sikerült megoldani – ismerte el Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes a közgyűlés februári költségvetési vitájában. És azóta sem sikerült.

Ezen az sem változtat, hogy a BKV igazgatósága – információink szerint döntően a Budapesti Közlekedési Központ szavazataival – elfogadta a cég idei üzleti tervét, amelyet az államháztartási törvényben foglaltak ellenére sem sikerült nullszaldósra kihozni. A büdzsén tátongó lyukat a fővárosnak kellene befoltoznia. Csakhogy már így is túl sokat visz el a közlekedési cég: a főváros legjelentősebb bevételi tételét jelentő 100 milliárd forintos iparűzésiadó-bevételnek több mint felét a BKV finanszírozására költik, ehhez jön még az állami támogatás, a fogyasztói árkiegészítés és a forrásmegosztásból kötelezően erre költendő rész.

S még ez sem elég. A BKV üzemeltetése a korábbi évekhez hasonlóan 140-150 milliárd forintot emészt fel. Ennek cirka harmadát fedezi a jegyárbevétel. A közösségi közlekedés támogatási szükséglete az idén – a fővárosi költségvetés szerint – 73,9 milliárd forint, amely nem tartalmazza az értékcsökkenés finanszírozását, a hiteltörlesztést és a 4-es metró okozta többletköltséget sem. Ez utóbbit a kormány a második fél évre magára vállalta. A hiteltörlesztést talán összeadják a bankok. De a működési költségből továbbra is hiányzik hat-hétmilliárd.

Engedetlenségi mozgalmat hirdet az Egységes Közlekedési Szakszervezet – A buszsofőrök megtagadják a jegyeladást?

Szerződésszegéssel vádolja a BKV vezetését a cég egyik legnagyobb szakszervezete, ezért nem is oszlatja fel a korábban felállított sztrájkbizottságot. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) szerint a menedzsment máris felrúgta a napokban aláírt bérmegállapodást, mert a szerződésben foglaltak ellenére nem teljesítményarányosan fizette ki a dolgozóknak a tavalyi bérmaradványt. A szakszervezet azonnali újraosztást követel, s ha másként nem megy, ezt engedetlenségi mozgalommal fogja kikényszeríteni. A járművezetők megtagadják az egyébként több százmillió forintos bevételt jelentő jegyárusítást. Elvégre, amit nem fizetnek ki, azt nem kötelező elvégezni – jelentette ki Nemes Gábor, az EKSZ elnöke.

Az alig néhány napja aláírt szerződésben rögzítették: a tavalyi megtakarítást a dolgozók között teljesítményarányosan, a pluszmunkákat, a járművezetőknél például a jegyértékesítés ellenértékét is beszámítva fizeti ki a cég bruttó 20 és 50 ezer forint közötti összegben. De a napokban átutalt összegek egyáltalán nem tükrözik ezt az elvet, a számítás követhetetlen, sok dolgozónál nem vették figyelembe a teljesítést, s a különféle igazgatóságok és területek között indokolatlan, sőt rendszertelen eltérés van. Így nagyon sokan csak az alapot, bruttó 20 ezer forintot kaptak. Így járt sok járművezető is, akinek a rá kényszerített fedélzeti jegyárusításért sem fizettek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.